Levélben tájékoztatta a parlament nemzetbiztonsági bizottságát a tv2-n bemutatott titkosszolgálati jelentés nyilvánosságra kerülésének körülményeiről Demeter Ervin, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélkül miniszter. Ugyanakkor Demeter hajlandó megjelenni a bizottság keddi, zárt ülésén, ha az írásos tájékoztatás után erre a testület igényt tart - értesült a Népszava nemzetbiztonsági forrásból. A levél tartalmáról nem adtak tájékoztatást.
A bizottság elnöke, Keleti György (MSZP) továbbra is indokoltnak tartja a miniszter személyes meghallgatását. Elmondta: ha írásos tájékoztatóra lett volna kíváncsi, akkor azt kéri a minisztertől, de nem így történt. Mint arról már beszámoltunk, Demetertől arra vár választ Keleti: hogyan került a tv2-höz az Információs Hivatal jelentése, amely szerint a szolgálat már két héttel a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni támadás előtt tudott arról, hogy Oszama bin Laden jelentősebb terrorcselekményekre készül. A bizottság elnöke arról is kérdezné a szakminisztert, miért szüntette meg a titokgazda az idézett rész minősítését és miért állította tv2 Naplója, hogy 30 évre titkosították a dokumentumot, illetve hogy minderről mikor és hogyan szerzett tudomást Demeter Ervin (felmerült ugyanis, hogy a miniszter előzetesen tudott a dokumentum egy részének nyilvánosságra hozataláról. Ezt Demeter cáfolta, és közölte azt is: kivizsgáltatja az ügyet).
A titokminiszter meghallgatását egyébként a nemzetbiztonsági bizottság még nem hagyta jóvá. Így kedden, az ülés eljén derül csak ki, hogy a testület többsége megszavazza-e a napirendi pontként a beszámoltatást. Ha igen, akkor a miniszter elmegy a bizottsági ülésre, azt viszont nem tudni, hogy vele tart-e Pető Tibor, az Információs Hivatal (IH) főigazgatója (akinek meghallgatását Keleti szintén kezdeményezte, mert ő oldotta fel az IH-jelentés egy részének titkosságát).
Kedden a testület várhatóan szavaz arról is, hogy meghallgassák-e Dávid Ibolya igazságügy-minisztert a telefonlehallgatások ügyében. Ezt szintén Keleti György kezdeményezte azután, hogy a titkosszolgálati miniszter legutóbbi bizottsági beszámolójában utalt arra: az utóbbi időszakban másfélszeresére nőtt az engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök alkalmazása Magyarországon.
A Népszava információi szerint az, hogy az ügyben nem a Fővárosi Bíróság elnökét, hanem az igazságügy-miniszert hallgatnák meg, arra utal, hogy a lehallgatások államellenes bűncselekményekkel (például kémkedéssel), terrorcselekményekkel vagy fegyverkereskedelemmel kapcsolatosak. Az ilyen ügyekben szükséges ugyanis a miniszter engedélye a titkosszolgálati eszközök alkalmazásához.
Nyusztay Máté