Egy vádlottja van a Kossuth téri sortűznek

Az 1956-os Kossuth téri sortűzzel kapcsolatban az ügyészség egyetlen személy ügyében nyújtott be vádiratot a bírósághoz emberiség elleni bűntett miatt. A tavaly kihallgatott E. József egykori kormányőr elismerte, hogy társaival együtt 56. október 25-én több lövést is leadott a fegyvertelen tömegre. Az ellene korábban elévülés címén megszüntette a nyomozást is felújították.

Az 1956. október 25-i, számos halálos áldozatot követelő budapesti, Kossuth téri sortűzzel összefüggésben az ügyészség egyetlen személy ügyében nyújtott be vádiratot emberiség elleni bűntett miatt október 19-én a Fővárosi Bírósághoz. A Kossuth téri sortűz kapcsán folyó büntetőeljárásban a hatóságok elkülönítették a vádlott ügyét és azt bíróság elé vitték, ugyanakkor tovább folyik a nyomozás az ügy részleteinek, illetve esetleges további elkövetők felkutatása érdekében.

A bíróság sajtóreferense elmondta, hogy az ügyet az a bíró fogja tárgyalni, aki az 1956-os Nyugati téri sortűz ügyében is eljár. Annak a sortűzpernek szintén egyetlen vádlottja van, azzal a különbséggel, hogy ott már befejeződött a nyomozás és további elkövetők után nem kutatnak a hatóságok. A vádirat egyelőre nem nyilvános, a sajtó csak azt követően ismerheti meg, ha a vádlott már kézhez vette. A nyomozás során az ügyészség az orosz hatóságoktól is kért dokumentumokat, jogsegély keretében.

A Fővárosi Főügyészség tavaly a Kossuth téri sortűz kapcsán emberiség elleni bűntett alapos gyanújával kihallgatta E. József egykori kormányőrt. Az akkori gyanúsítás szerint a volt kormányőr őrnagy az V. kerületi, Akadémia utca 17. szám alatti pártközpontot védő fegyveresek egyik parancsnoka volt 1956. október 25-én. A Parlament előtti békés tüntetés során a lövöldözés elől menekülő fegyvertelen személyekre kormányőr társaival együtt több lövést adott le. Ezt E. József maga is elmondta gyanúsítotti kihallgatásakor. A leadott lövésektől többen meghaltak, illetve megsérültek.

A főügyészség ez év júniusi határozatában azonban elévülés címén megszüntette a nyomozást, a Legfelsőbb Bíróság 1998-ban, sortűzügyben született hasonló tartalmú jogerős határozatára hivatkozva. Azt a döntést azonban a következő évben maga a Legfelsőbb Bíróság helyezte hatályon kívül és kimondta, hogy ezek a bűncselekmények nem évülnek el.

A Legfőbb Ügyészség júliusban hatályon kívül helyezte a Fővárosi Főügyészség nyomozást megszüntető határozatát. A Legfőbb Ügyészség új eljárásra utasító határozata szerint a főügyészség döntése a belső jog, a büntető anyagi jogszabályok helytelen alkalmazásán, illetve a nemzetközi jogi rendelkezések téves értelmezésén alapul. Továbbá a főügyészséget egyértelműen mulasztás terheli amiatt, hogy nem közölte a sértettekkel és a feljelentővel a nyomozást megszüntető határozatát.