Nem közeledtek az álláspontok a Nagy-Szájer találkozón

Szájer elégedett, Nagy elégedetlen. A Fidesz frakcióvezetője szerint már az is eredmény, hogy leültek tárgyalni, MSZP-s kollégája viszont nem látja értelmét további találkozóknak. Nagy nem írta alá a népszavazást helyettesítő fideszes javaslatot.

A találkozón Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője témaként felvezette az egészségügy és a mezőgazdaság válságos helyzetét. Szerinte mindkét területen azonnali, gyors beavatkozásra van szükség. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője azonban úgy látja, hogy a kormány megfelelően kézben tartja az ügyet, és nincs szükség válságkezelésre.

Szájer a terrorizmus elleni törvénycsomagról is szólt, amely elsősorban a pénzmosást hivatott meggátolni. Nagy szerint azonban a törvénycsomag nem erről szól, és ezért, bár támogatják a terrorizmus elleni küzdelmet, nem értenek egyet a törvénycsomag tartalmával.

Szóba került a megbeszélésen a kisebb parlament ötlete is. Az MSZP az ötletet támogatja, ám a részleteket tekintve nem ért egyet a Fidesszel.

Hasonlóképpen nincs egyetértés a médiatörvény módosításáról sem. Az MSZP ugyanis addig nem hajlandó ezzel a kérdéssel foglalkozni, amíg a csonka kuratóriumok terén nem rendeződik a helyzet.

Nagy Sándor végül közölte: szerinte nincs értelme a további hasonló találkozóknak. Szájer József szerint már az is eredménynek tekinthető, hogy a két párt frakcióvezetője leült egymással tárgyalni. A fideszes politikus szerint a megbeszélésnek lesz folyománya.

Szájer József a találkozón egy országgyűlési határozati javasattal állt, elő, amely azokat a témákat érintette, amikről az MSZP népszavazást javasol. Az egyéni képviselői indítványon mai dátum szerepel, az aláírók neve pedig Szájer József és Nagy Sándor lenne. Az MSZP frakcióvezetője nem írta alá a dokumentumot, mert az szerinte nem pontosan tükrözi pártja eredeti javaslatait. Szájer szerint az általa lírtak megegyeznek az MSZP követeléseivel, csak a népszavazásnál olcsóbb formában, országgyűlési határozatban döntenének róluk.

Az előterjesztés annyiban eltér az MSZP népszavazási kezdeményezésétől, hogy minden döntést a kormány által meghozott vagy eltervezett intézkedésnek tüntet fel, míg az MSZP szerint ezek valós döntések lennének. (Cím: Egyes országgyűlési döntések megerősítéséről és kormányintézkedések támogatásáról szóló határozati javaslat.) Mint ismeretes, a szocialisták a sorkatonaság megszüntetését, a munka törvénykönyve módosítását, az ingyenes középiskolai nyelvvizsgát és a nyugdíjemelés módjának változtatását, az áremelkedések figyelembevételét szorgalmazzák.

A fideszes javaslat szövege a következő:

1. Az Országgyűlés megerősíti és üdvözli, hogy a munka törvénykönyve annak módosítása után is a munkavállalóknak heti két pihenőnapot biztosít, amelyből az egyik vasárnapra esik, és a pihenőnapon végzett munkáért kiemelt díjazás jár.

2. Az Országgyűlés megerősíti korábbi határozatát, támogatja, és egyetért azzal, hogy mielőbb, akár a határozatban már megjelölt időpontnál korábban is békeidőben a sorkatonai szolgálat megszűnjön és azt önkéntes hadsereg váltsa fel.

3. Az Országgyűlés támogatja a kormány azon intézkedéseit, hogy

a) az évenkénti nyugdíjemelés módjának meghatározására a jövőben úgy kerül sor, hogy a tervezett növelés mellett a nyugdíjasok fogyasztása (fogyaszti kosara) alapján számított áremelkedés is figyelembevételre kerül.

b) A jövőben a közoktatásban, az érettségi megszerzése során, minden tanuló számára térítésmentesen biztosítja legalább egy idegen nyelvből az államilag elismert középfokú nyelvvizsga megszerzésének feltételeit.

[origo]