A miniszter viszont azért indított pert, mert szerinte Keller azt állította: a Torgyán József köréhez tartozó Pákh Imre ügyeit a nemzetbiztonsági szolgálatoknak vizsgálni kellene, azonban ezt azért nem teszik meg, mert Demeter Ervin családja is hungarista, mint Pákh.
A bíróság a Keller László ellen személyiségi jog megsértése miatt indított pert kettéválasztotta, és a másodrendű felperes Demeter Ervin vonatkozásában hozott ítéletet, az elsőrendű felperes vonatkozásában a tárgyalást elhalasztotta.
A Budaörsi Városi Bíróság nem jogerős ítélete azt mondta ki, hogy Keller a Magyar Hírlapban megjelent cikkel és a TV2-ben tett nyilatkozatával megsértette Demeter Ervin személyiségi jogát azáltal, hogy a parlamentben a miniszterelnökhöz intézett kérdésében megkérdőjelezte, hogy a miniszter teljesítette-e kötelességét, és ennek következtében a minisztert kedvezőtlenül tüntette fel.
A bíróság ezért arra kötelezte Kellert, hogy az ítéletet saját pénzén tegye közzé azokban a médiumokban, ahol a kijelentései megjelentek. Keller Lászlót a bíróság emellett 700 ezer forint nem vagyoni kártérítésre ítélte.
Keller szerint a mostani pernek nem az a tárgya, hogy Hajdú Demeter Dénes hungarista volt vagy sem, hanem az, hogy Keller megsértett-e a minisztert személyiségi jogait megszólalásával vagy sem.
Keller állítja, hogy a Magyar Hírlap cikkében nem nyilatkozott, a cikk nem közölte szó szerint parlamenti beszédét. A TV2-ben annyit közölt, hogy akiről a parlamentben beszélt, az nem Torgyán József édesapja volt, hanem Demeter Erviné.
Keller értelmezése szerint az ítélet azt mondja ki, hogy a képviselők felelősséggel tartoznak azért, ha a parlamentben kérdés formájában kritikát fogalmaz meg a miniszterelnökkel kapcsolatban valamely minisztere munkáját illetően, és a sajtó parlamenti megszólalásra hivatkozva olyan cikket ír, amely a minisztert kedvezőtlen színben tünteti fel, vagy a miniszter azt vélelmezi, hogy a cikk számára kedvezőtlen, azaz sérti a személyiségi jogát.
Demeter Ervin szerint azonban az elsőfokú határozat precedens értékű, mert bebizonyosodott, hogy a képviselő a politikai küzdelmekben valótlanságot állított, és megsértette a jó hírnevet. Elmondta azt is, hogy a bíróság ítélete megerősítette abbeli meggyőződését, miszerint nem lehet valótlanságok állításával egy minisztert bemocskolni.