Hatmilliárd plusz a felsőoktatásnak

Jelentős várakozással tekintenek az egyetemek a zárszámadási törvény elfogadása elé, amely összesen 5,7 milliárd forintos pluszforrást juttatna a felsőoktatásnak.

Klinghammer István, az ELTE rektora elmondta: az 5,7 milliárd forint a magyar felsőoktatásnak és az ELTE-nek egyaránt jól jön, megvan a hasznos helye. Közölte: mintegy 3-400 millió forinttal számol a zárszámadási törvény elfogadása esetén. A pluszforrásból rákapcsolnák az ELTE egyetemi számítógépes-hálózatára a Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai főiskolai kart, valamint a tanító és óvóképző kart is. Szeretnének virtuális könyvtárat is kialakítani, központi bibliotéka létesítésének az épületek elszórt elhelyezkedése miatt ugyanis nincs értelme. A virtuális könyvtárból azonban mindenki pontosan megtudhatná, melyik kiadványt, hol találja meg. "Emellett a kollégiumi férőhelyek komfortfokozatának javítására, bővítésére is szükség lenne" - mondta a rektor. Jelezte: az ELTE-nek jelenleg 3700 kollégiumi férőhelye van, és legalább 6 ezerre lenne szükség. A 6 karon mintegy 30 ezer hallgatót oktató intézmény vezetője reményét fejezte ki, hogy a zárszámadási törvény nem válik pártpolitikai csatározások áldozatává.

Győri Kálmán, a Debreceni Egyetem rektora elmondta: az intézmény 1 milliárd forintot kapna, amelyből a jelenleg az egyetemi templomban lévő könyvtárat és informatikai központot helyeznék el új épületben. Reményét fejezte ki, hogy ezenfelül az integrációs költségek kompenzálására is kaphat pluszforrásokat az egyetem. Az intézménynek mintegy 3-400 millió forintos kiadást jelentett a központi irányító szervezetek, a gazdálkodáshoz szükséges feltételek kialakítása, emellett Európa Tanulmányközpontot hoztak létre és bővítették az idegen nyelvi központot is a 8 karon 1500 oktatóval 23 ezer 500 hallgatót tanító intézményben.

Szendrő Péter, a gödöllői központú Szent István Egyetem rektora kifejtette: a tervek között szerepel a kollégiumi férőhelyek bővítése, kollégiumfalu létesítése. Jelenleg mintegy 1200 férőhely áll a hallgatók rendelkezésére, az elképzelések szerint további 1300-at alakítanának ki. A rektor jelezte: ígéretet kapott Pálinkás József oktatási minisztertől, hogy az egyetemen elindulhatnak a fejlesztési munkálatok, így az informatikai beruházások is. Szendrő Péter közölte: várhatóan az integrációval kapcsolatos kiadások egy része is megtérülhet. Eddig az egyetemnek önerőből kellett kigazdálkodnia többek között a központi gazdálkodási, igazgatási, ellenőrzési rendszer nyelvvizsga-központ, illetve felnőttoktatási központ létesítéséhez szükséges forrásokat.

Besenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora 100-200 millió forinttal számol a zárszámadási törvény megszavazása esetén. Ezt az összeget felújításokra, a fűtési, a víz-, illetve világítási rendszerek és a tetőszerkezet karbantartására fordítanák. Elmondta, hogy a közelmúltban indult el a Miskolci Egyetemen egy jelentős, 7 milliárd forintos beruházási program. "Az új fejlesztések mellett azonban a meglévő épületeket is megfelelő szintre kell felzárkóztatni" - mondta a 6 egyetemi, egy főiskolai karon és 2 kari szintű intézetben 13 ezer 500 hallgatót oktató intézmény vezetője.