Végső ítélet előtt Tánczos Gábor

A Legfelsőbb Bíróság egy hét alatt tárgyalja újra a körmendi gyerekgyilkossággal vádolt Tánczos Gábor perét. Egyszer már visszadobták az elmarasztaló ítéletet, most újból a súlyos ítélet fellebbviteli tárgyalása zajlik.

A Legfelsőbb Bíróság kedden megkezdte a Körmenden három és fél évvel ezelőtt elkövetett gyermekgyilkosság újratárgyalását, döntés egy hét múlva várható. Tánczos Gábor vádlottat 1999 márciusában nem jogerősen 14 év szabadságvesztéssel sújtotta a Vas Megyei Bíróság, de az LB az év novemberében megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, és új bizonyítási eljárás lefolytatására utasított.

A Vas Megyei Bíróság idén februárban ismét kimondta Tánczos Gábor bűnösségét, és 13 évet szabott ki, védői fellebbezés nyomán azonban újra a Legfelsőbb Bíróság elé került az ügy. A vád szerint a büntetlen előéletű 19 éves fiatalember 1998. április 1-jén az iskolából egyedül hazatérő 11 éves Zsófiát követte, majd a lakásba bejutva rátámadt. Többször megütötte, leteperte, a keze ügyébe került cserépszoborral leütötte, majd az elernyedt gyermek torkát késsel átmetszette.

Tánczos Gábor maga jelentkezett az ügyben tanúként a rendőrségen, de 1998. április 21-én már gyanúsítottként hallgatták ki. A nyomozás kezdeti szakaszában hol beismerő vallomást tett, hol visszavonta beismerését, majd a visszavonást vonta vissza, azaz újra beismert. (Utóbb ezt azzal magyarázta a védelem, hogy kényszervallatás történt, ám az ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az ezzel kapcsolatos eljárást.) A gyermekgyilkosság nyomozásának utolsó szakasza óta eltelt három évben azonban már Tánczos Gábor következetesen tagad.

Az elsőfokú bíróság mindkétszer túlnyomórészt azokra a vegyész szakértői véleményekre alapította bűnösséget kimondó ítéletét, melyek szerint számos mikronyom-kereszteződés állapítható meg a vádlott ruházata, illetve a gyilkosság helyszíne között. Azaz a helyszínen fellelt és a vádlott ruházatából származó, illetve a helyszínről származó és a vádlott ruházatában fellelt mikroszkopikus anyagdarabkák bizonyítják, hogy Tánczos Gábor ott járt a gyilkosság helyszínén. Ezt a bizonyítékot támadta a Legfelsőbb Bíróság keddi tárgyalásán a védelem olyan, általa felkért eseti szakértő véleménye alapján, mely szerint a mikroszkopikus anyagdarabkák a büntetőeljárás során is "vándorolhattak", például akkor, amikor a szakértői intézetben kicsomagolták a bűnjeleket. Továbbá azzal is érvelt most a Legfelsőbb Bíróságon a védelem, hogy a tömeggyártásban előállított ruházati cikkekből származó elemi szálak nem tekinthetők konkrét, egyedi, Tánczos Gábor személyéhez köthető bizonyítékoknak.

A nagyobb közérdeklődésre számot tartó bűnügyek közül például a bolti sorozatgyilkosság ügyében jutott döntő szerephez fizikus-kémikus szakértő. Akkor, hasonlóan a körmendi gyermekgyilkosság ügyéhez, szintén hiányoztak a közvetlen bizonyítékok, így például nem voltak szemtanúk, és hiányzott az elkövetés eszköze. A bolti sorozatgyilkosság ügyében a Fővárosi Bíróság az összesen négy emberölés közül kettő vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette Erdélyi Nándort, és csupán a csepeli kettős gyilkosságban mondta ki bűnösségét. A Fővárosi Bíróság szóbeli indoklása szerint a bizonyossággal határos valószínűségre utal az a fizikus szakértői vélemény, mely szerint egy a tízezerhez annak az esélye, hogy nem a bűncselekmény helyszínéről származott az a néhány mikroszkopikus üvegszemcse, amelyet a vádlott ruházatában az eljárás során megtaláltak.