Jelentősen nőtt a demokráciával elégedetlenek aránya

A Gfk Piackutató Intézet felmérése szerint a demokráciával és a politikai rendszerrel elégedetlenek aránya az utóbbi időben újra növekszik, a három évvel ezelőtti 36 után idén 48 százalékra. Akárcsak az elmúlt években, idén is tíz százalék körüli részt képviselnek, akik szerint elképzelhető, hogy a diktatúra jobb lenne.

Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója a “Politikai kultúra” című idei felmérésük eredményeit ismertetette egy sajtótájékoztatón. Elmondta: a GfK Hungária anyavállalata, a bécsi Fessel-GfK évtizedek óta végzi rendszeres felméréseit azokban az országokban, ahol a diktatúrát demokrácia váltotta fel. Kelet-Közép-Európára, így Magyarországra is kiterjed a vizsgálódás 1990 óta.

Magyarországon, a legutóbbi, 2001-es kutatásból kiderült, hogy a meggyőződéses demokraták kisebbséget alkotnak. Ezt a vélekedést általában a megkérdezettek 43-47 százalék közötti része képviselte az elmúlt négy év során. Kivétel a legutóbbi országgyűlési és helyhatósági választások ideje, 1998, amikor a megkérdezettek kétharmada tartotta magát meggyőződéses demokratának.

A 15 éves és idősebb felnőtt lakosságot reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezése alapján a válaszadók stabilnak mondható egynegyede csalódott demokrata. Ennél kisebb, de némileg növekvő létszámú csoportot alkotnak a demokráciától elidegenedettek. Csökkenő tendenciát mutat viszont a tekintélyelvű államrend támogatóinak aránya.

Sokan csalódtak a rendszerváltásban

Ennek ellenére a megkérdezettek kétharmada a demokratikus politikai rendszert mindenképpen előnyben részesíti. A többiek nagyobbik része úgy vélekedik, hogy az olyan ember számára, mint ő, nem számít, hogy milyen a politikai rendszer. Ezek az arányok tíz év alatt alig változtak. Így idén is tíz százalék körüli részt képviselnek, akik szerint elképzelhető, hogy a diktatúra jobb lenne.

Egy másik kérdés arra irányult, hogy képes-e a demokrácia megoldani azokat a problémákat, amelyekkel az ország szembesül. Az igen válaszok aránya mindössze egy százalékkal több, mint a nem. A megelőző, két, három és négy évvel korábbi vizsgálat során ennél jóval erősebb többséget alkottak azok, akik úgy gondolták, hogy a demokrácia képes megoldani az ország problémáit.

A rendszerváltás megítélésénél kezdettől fogva a többé-kevésbé csalódottak képezik a többséget. Ebből a szempontból még az utóbbi három év felmérései hozták a legkedvezőbb eredményeket a “demokrácia-barométernek” is nevezett kutatás-sorozatban. A változásokkal ugyanis a 1998 óta a válaszadók 21-23 százaléka elégedett. Szemben a sokkal alacsonyabb, 9-13 százalék közötti arányokkal 1992-1997 között. A válaszadók 56 százaléka mondta azt, hogy inkább érdeklődik a politika iránt, mint nem.

Más országokhoz képest

Amíg a demokráciával és az egész politikai rendszerrel a magyarok 52 százaléka elégedett kisebb-nagyobb mértékben, addig ez nemzetközi összehasonlításban kedvező közhangulatot tükröz. A hozzánk hasonló mutatót produkáló románokkal együtt ugyanis régiónkban csak Szlovéniában pozitívabb ez a szám. Ott 69 százalék a pozitívan vélekedők aránya. Csehországban az 1990-es évtizedek elején még 74, sőt 79 százalékot is elért az elégedettek aránya. Komoly csökkenésük 1998-ban kezdődött, idén már az elégedetlenek kerültek többségbe. Ők idén már 54 százalékot tesznek ki, szemben az elégedett, 45 százaléknyi kisebbséggel. Egy százalék pedig nem tudta eldönteni, mit feleljen.

Szlovákiában a közvélemény erősen hullámzott a politikai rendszer megítélésében az 1990-es években. Három éve az elégedetlenek alkották a többséget, tavalyelőtt az elégedettek, idén viszont a válaszadók közel kétharmada elégedetlen.

Lengyelországban magával a demokratikus politikai rendszerrel majdnem mindegyik alkalommal a megkérdezettek többsége mondta magát elégedettnek. Így az idén is. Bár a korábbi közel kétharmad-egyharmados arány egy százaléknyi különbségre csökkent. Kivételt az 1993-1994-es évek képeznek, amikor a demokráciával elégedetlenek voltak többségben.

A meggyőződéses demokraták magyarországi 44 százalékos arányával térségünk élmezőnyébe tartozunk. Ennél többen csak Horvátországban, Romániában és Csehországban tartják magukat demokratának. Ebből a szempontból legkedvezőtlenebb a kép Oroszországban, ahol a 23 százaléknyi demokratával szemben a tekintélyelvű állami irányítás hívei 32 százalékkal a legnagyobb csoportot alkotják. A demokráciától elidegenedettek oroszországi 26 százalékos aránya megegyezik a csehekével.

Kimagaslik Kelet-Közép-Európában a csalódott demokraták magyarországi 26 százalékos aránya. Ezután Szlovákia következik 25, majd Horvátország, Szlovénia és Oroszország egyaránt 19 százalékos aránnyal. Ausztriában a válaszadók 74 százaléka meggyőződéses demokrata, csalódott 18, elidegenedett 3, a tekintélyelv híve pedig 3 százalék.

A demokráciát részesíti mindenképpen előnyben a magyarok 69 százaléka. Ez térségünk többi országához képest pozitív közfelfogást tükröz. Ugyanez a mutató a horvátoknál 70 százalék, Ausztriában pedig 90 százalék. Magyarország után Románia (60), Csehország (58) és Szlovákia (57 százalék) következik, majd az összes többi vizsgált ország.

A diktatúrát esetleg jobbnak tartja az ukránok 29, lengyelek 27, oroszok 22 és bolgárok 20 százaléka. A magyarok 11 százalékkal sereghajtók ebből a szempontból, ami a demokrácia esélyei szempontjából igen kedvező pozíció.

Mire képes a demokrácia?

Képes-e a demokrácia megoldani azokat a problémákat, amelyekkel az ország szembesül? Magyarországhoz hasonlóan több az egyetértő, mint az elutasító válasz Ausztriában, Romániában, Horvátországban és Csehországban. Azzal, hogy a demokrácia nem képes megoldani az ország problémáit, legnagyobb mértékben a szlovákok, majd bolgárok, ukránok, lengyelek és szlovének, továbbá az oroszok értenek egyet. Az orosz megkérdezettek egyharmada nem válaszolt a kérdésre.

A rendszerváltással minden országban elégedetlen a többség. Legjobb a helyzet nálunk és Csehországban 21-21, továbbá Romániában és Szlovéniában 22-22 százalékkal. Oroszországban 14, Szlovákiában 13 százalék elégedett. De Lengyelországban már csupán 7, Horvátországban és Ukrajnában 5-5, Bulgáriában pedig 4 százalék.

Sajátos csoportot alkotnak, akiket azért nem elégít ki a rendszerváltás, mert nem is vártak tőle semmi jót. Magyarországon 11 százalék képviseli ezt a véleményt. Ugyanannyi, mint Bulgáriában. Ennél kevesebb a románok, csehek és horvátok aránya. Viszont a lengyelek 12, szlovákok 14, szlovének 15, ukránok 20, oroszok 24 százaléka pozitív várakozások nélkül élték meg a rendszerváltást. Így nem csalódhattak.

Időben összehasonlítva a visegrádi országok adatait Lengyelországban tapasztalható a legnagyobb hullámzás. Ott az elégedettek négy évvel ezelőtti 37 százaléka után idén már csak 7 százalékot számláltak a kutatók. Szlovákiában 7 és 30 százalék között mozog az inga az elmúlt tíz évben, és most éppen 13 százaléknál tart az elégedettek aránya. Sokkal egyenletesebb a kép Csehországban, ahol az elégedettek aránya sohasem csökkent 17 százalék alá. Sőt, hat évvel ezelőtt elérte a 40 százalékot. Idén a csehek 21 százaléka elégedett, 67 kisebb-nagyobb fokig csalódott, és 10 százalék nem várt semmit.

A politika iránt többé-kevésbé a magyarok 56 százaléka érdeklődik. Viszonylag kevesen. Ezt csak a románok 54 és a lengyelek 50 százaléka múlja alul. Legaktívabbak a politikai érdeklődés szempontjából az oroszok 73, szlovákok 72, csehek 64 és az ukránok 60 százalékkal. Ausztriában ez a mutató 65 százalékos.

Ajánlat:

A Gfk honlapja