Aláírás előtt a Gripen-szerződés

A Honvédelmi Minisztérium (HM) elküldte a nemzetbiztonsági kabinetnek a 14 Gripen bérletére vonatkozó szerződés tervezetét, amelynek aláírása a jövő héten várható - erősítették meg illetékes helyen a Magyar Hírlap értesülését.

Magyarország döntését tiszteletben tartva ugyan, de szövetségi és amerikai vélemények kétségbe vonják azon állítást, amely szerint Magyarország a svéd-brit gyártmányú Gripenekkel ugyanolyan színvonalon lenne képes eleget tenni NATO-kötelezettségeinek, mint a használt F-16-osokkal.

Brüsszeli forrásból úgy értesült a lap: egy NATO-szakértők közreműködésével készült elemzés igen sok ponton tárt fel hiányosságokat a Gripennél. Úgy vélik, figyelmen kívül hagyta a magyar kormány a NATO stratégiai koncepcióját, e típussal hiányosan tudunk eleget tenni az együttműködési, "egymásnak megfelelési képesség" kötelmének, s ez a hiány a szövetségi fejlesztéseket is bonyolultabbá teszi, s az előre nem látható további költségek kedvezőtlen hatással lesznek a Magyar Honvédség korszerűsítésére is.

A nem hivatalos vélemény azt ajánlja az amerikai kormánynak, fejezze ki a magyar döntés feletti mély aggodalmát és nyugtalanságát.

A Gripent és az F-16-ost összehasonlítva tíz olyan fő területet találtak, amelyeken a svéd gépek fejlesztésre szorulnak ahhoz, hogy elérjék az amerikai gyártmány színvonalát a NATO-szabványok teljesítésében.

Az egyebek közt a hézagmentes együttműködéshez, irányításhoz, gördülékeny utánpótláshoz és kiszolgáláshoz nélkülözhetetlen néhány fontos elemében (például kommunikáció, lokátor, fegyverzet) az F-16-os 90 százalék felett tesz eleget az előírásoknak, a Gripen mutatója bőven 50 százalék alatti. (Ezek némelyikét - például a légi utántöltés lehetőségét - a svédek azóta megoldották, de ez újabb fejlesztést igényelt.)

Komoly fenntartás mutatkozik a Gripenek szövetségi "csapattagságának" megfelelő színvonalával szemben amiatt is, hogy a kiképzést vállaló Svédország nem tagja a NATO-nak, emiatt pilótái nem adhatják át a katonai szervezet taktikai és hadműveleti fogásait, gyakorlatát, a gyártásban közreműködő NATO-tag Nagy-Britannia viszont nem rendszeresítette ezt a típust, pilótái nem ismerik a gépet. Vagyis félő, hogy a magyar gépek vezetői jóval hosszabb idő alatt, s csak a szövetség segítségével - újabb költség árán - szerezhetik meg a szükséges ismereteket.

A nemzetbiztonsági kabinet szeptember 10-ei ülése után egyértelműen kiderült: a Gripenek akkor még feltételes kiválasztását a gazdasági előnyök, a Svédország által kínált ellentételezési csomag eredményezte. A HM szakértői egyértelműen az F-16-os A típusát, vagyis az első széria valamelyest feljavított, Block 15 ADF (légvédelmi vadász) változatát javasolták bérelni az amerikai kormány korábbi ajánlata alapján. Ezt a típust több NATO-tagállam használja, legutóbb Olaszország szerzett be 34 darabot ugyancsak bérlet keretében.

Ezek a darabok húsz év körüliek, amiből számos előre nem látható nehézség származhat, amikor sok év "parkolás" után ismét repülni kezdenek. Igen nagy számú meghibásodásról számoltak be Portugáliában, amely a '90-es évek első felében jutott hozzá Block 15-ös fejlesztésű F-16-osokhoz. Amerikai részről cáfolják a gyakorlatilag minden repült órával megegyező hibagyakoriságot. (Valószínű, hogy a hiba tartalmának meghatározásában lehet nézeteltérés. Szakértők szerint kizárt, hogy ilyen sok, a repülést veszélyeztető probléma vetődne fel.)

A várható magyar döntés "fekete levesét" valószínűleg 15-20 év múlva leszünk kénytelenek kikanalazni, legalábbis anyagiakban. Akkor, amikor napirendre kerül a következő típusváltás, s Magyarország számára várhatóan a legjobb megoldás a nemrég tendergyőztesnek kihirdetett F-35-ös, a JSF (közös csapásmérő gép) beszerzése lesz. A JSF-re már most 3002 darabos megrendelés van, noha még csak a prototípus repül (F-16-osból eddig összesen 4040-et adtak el). Az alapjában véve az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közös fejlesztésében készülő masina az F-16-osokat és az F-18-asokat fogja felváltani, s az összes fegyvernem igényeinek megfelelő változatai hozzáférhetők lesznek. A négyszintű együttműködési programhoz eddig már Dánia, Norvégia, Hollandia, Olaszország, Kanada, Szingapúr, Törökország és Izrael csatlakozott.

A minden eddiginél szélesebb nemzetközi együttműködés esélye következtében is a JSF darabonkénti ára 28-38 millió dollár lesz, akörüli, mint például a Gripené is. Ám a harci gépek beszerzési költségeinek jelentős hányadát kitevő földi kiszolgálóeszközöket úgy tervezték, hogy azok minél nagyobb arányban azonosak legyenek az előd típusokéival. Ezzel óriási megtakarítást érhet el az az ország, amely például F-16-ost használ.

Korábban:

Az F-16-os vadászgépekről nem tárgyalt a honvédelmi bizottság