Gripenek - szinte ingyen

Az év végéig aláírható lesz a 14 svéd-brit gyártású Gripen vadászgép bérletéről szóló szerződés, amely minden korábbi elképzelést felülmúlóan kedvező feltételeket tartalmaz majd, s nem csak az árban - tudta meg a Magyar Hírlap. A harci repülőgépek beszerzésének kérdéseit is napirendre tűznék a szocialisták, ehhez hatpárti egyeztetést sürgetnek.

A kormány szombati informális ülésén jóváhagyták a nemzetbiztonsági kabinet döntését, s pénteken már meg is köthetik az egyetértési nyilatkozatot a svéd kormánnyal - jelentette be Borókai Gábor kormányszóvivő. Az egyetértési nyilatkozat nem tartalmazza a szállítási határidőt és az árat, de ez csupán formalitás, a feltételekben már megállapodtak.

A svéd kormány minden korábbi reményt túlszárnyaló ajánlatot tett: az alig négy-öt éves második sorozatú (Batch 2) Gripenek bérleti díja 108 milliárd forint. Ennél többet, a bérleti érték 110 százalékát ellentételezi a szállító: egyharmadát a hazai előírásoknak megfelelően beruházással, 70 százalékát pedig magyar áruk és szolgáltatások vásárlásával. Matolcsy György gazdasági miniszter a sajtótájékoztatón megjegyezte: a magyar álláspont a "minél többet, minél előbb", majd hozzátette: a svéd féllel folytatott tárgyalás során tízről kilenc évre sikerült lecsökkenteni az ellentételezés időtartamát.

A bérleti díj nem foglalja ugyan magában a fegyverzetet, de a gépekkel együtt bérelhetjük az üzemeltetésükhöz nélkülözhetetlen földi kiszolgáló berendezéseket, és - ami a legfontosabb, s a világ fegyverkereskedelmében egyedülálló - tíz évig ingyen kapjuk az alkatrészt, valamint a javító szolgáltatást. Vagyis mindössze a repüléssel közvetlenül összefüggő költségeket és a fegyverzet árát kell állnia az országnak. (A bérleti díjjal együtt az összes kiadás tehát együttesen fogja elérni a korábban becsült 130-140 milliárdot.)

A végső szerződés még az idén aláírható lesz, amelynek alapján 2004 végén érkeznek meg az első Gripenek. A fizetés ütemezésében sikerült elérni azt, hogy jövőre minimális összeget - a NATO-kompatibilitáshoz szükséges átalakítások, elsősorban szoftverrendszerek fejlesztési árát - kell kifizetni (az F-16-osok bérleti és rendszerbe állítási díjának egyharmadát az induló esztendőben, még a gépek szállítása előtt le kellett volna róni). Az összköltség körülbelül 40 százaléka 2003-2004-ben lesz esedékes.

A Magyar Hírlap úgy tudja: hosszú távon a Gripenekre alapozzák a magyar légtér védelmét. Jövőre hozzálátnak 14 MiG-29-es üzemidejének meghosszabbításához, de ezek "forgalmi engedélye" 2005-ben lejár, s jelenleg nem tervezik az újabb toldást. A másik 13 orosz gép viszont már valószínűleg 2002 nyarán végleg a földre kényszerül. A teljes, 27 gépet felvonultató ezred sorsa az enyészeté lesz - erősítette meg lapunknak egy illetékes -, mert a tervbe vett eladást valószínűleg meghiúsítja, hogy tilos fegyvert válságövezetbe értékesíteni, márpedig ezt az orosz típust jobbadán "lator országok" használják. (Szóba került, hogy a másik 13 gép üzemidejének meghosszabbítását az oroszok a földön porosodó MiG-21-esek fejében ingyen elvégeznék. Az ajánlat gyengéje azonban, hogy a gyártól származik, a fegyverexportért felelős kormány megerősítése várat magára.)

Mivel a következő Gripen-század beszerzésének ideje egyelőre a távoli homályba vész, 2005-ben a magyar légierő rendelkezésére álló 14 svéd gép - a nemzetközi elvárást követő 70 százalékos hadrafoghatósági arány teljesítésével is - éppen csak a hazai légtér védelmére elegendő. Vagyis, ha nem változik a helyzet, vissza kell vonnunk a NATO közös ereje számára felajánlott nyolc gép ígéretét. (Ez most is csak papíron áll meg, mert a működőképes MiG-29-esek száma tartósan jóval tíz alatti.)Svédország ilyen mértékű áldozatvállalása hátterében az áll: eddig egy kivételével (28 darab gépre aláírt szerződés Dél-Afrikával) minden eddigi tenderen alulmaradtak. A Gripen-projektet a svéd légierő számára megrendelt 204 gép gyártása tartja életben. A típus eladhatóságát - azonkívül, hogy a sokadik megújuláson átesett F-16-os folyamatos piaci lépéselőnyben van vele szemben - kezdettől nehezítette, hogy a kooperációs partner Nagy-Britannia eleve csak üzleti megfontolásból társult a Gripenbe, saját légierejét az olaszokkal, németekkel és spanyolokkal közös előállítású Tornadóra, illetve a hazai Jaguarra építette. A Tornadót a szintén páneurópai Eurofighter váltja fel 2005 után, a Gripennek tehát ekkor sem "osztanak lapot" Angliában, amely a következő generációs harci gépre, az amerikaiakkal közös fejlesztésű F-35-ösre, a Joint Strike Fighterre adott megrendelést.

A Gripen beszerzésével egyébként az is eldőlt: Magyarország a következő 15-20 évben lényegében semmilyen közös NATO-műveletben sem vesz részt légierővel - ért egyet a felvetéssel egy illetékes -, mert a tartós kiküldetéshez szükséges földi kiszolgálás megoldása a szövetségben - unikális típushoz - csak saját erőből, igen drágán oldható meg. Ezt erősíti az a körülmény, hogy a magunknak kiszemelt Gripenekhez nem rendeljük meg a légi utántöltő berendezést, amelyet nemrégiben pótlólag fejlesztett ki a gyár.

Kovács a világos koncepciót hiányolja

Az MSZP nem támogatja, hogy a kormány általános felhatalmazást kapjon a parlamenttől a vadászgépek beszerzésére. Kovács László pártelnök ezt azzal indokolta, hogy a kabinet az elmúlt években többféle változatot adott elő a beszerzésekről, így kiderült: nincs átfogó, világos koncepciója a katonai-politikai vezetésnek, s nem készült el az ország nemzetbiztonsági, illetve nemzeti katonai stratégiája sem. A szocialisták szerint az utóbbi időben a vadászgépbeszerzések ügyében a kabinet többször megsértette a honvédelmi, illetve a közbeszerzési törvényt. Úgy fogalmazott, az újabb és újabb javaslatokkal elbizonytalanították a katonai vezetőket, s rontottak az ország külföldi megítélésén. Kiemelte: a döntés meghozatala előtt mérlegelni kell Magyarország biztonsági-katonai érdekeit, a magyar törvényeknek való megfelelést, illetve a nemzetközi beszerzési gyakorlatot. Ezért az MSZP azt javasolja: tisztázza először újra a NATO-val a kormány, mit vár el a magyar légierőtől, ezután terjessze az Országgyűlés elé a stratégiai döntéseket, mérje fel hazánk gazdasági lehetőségeit, majd írjon ki nemzetközi tendert a beszerzésre, s ezt követően nyújtsa be a parlamentnek konkrét javaslatát a géptípusról, a darabszámról és a beszerzés költségeiről.