Továbbra sem javult Medgyessy Péter megítélése<BR/>

A politikusok népszerűségi listáját továbbra is Dávid Ibolya vezeti. A második Mádl Ferenc. Tovább zuhant a listán Mikola István.

A Magyar Hírlap a Századvég Politikai Elemzések Központja és a Tárki közös választáskutatási programjának 2001. novemberi empirikus adatai alapján 23 magyar politikus rokonszenvmutatóit közölte.

A novemberi adatfelvétel eredményei megint csak nem mutatnak változást a rokonszenvlista első három helyezettje közötti sorrendben. Az előző öt hónaphoz hasonlóan a rokonszenv-rangsort Dávid Ibolya vezeti, a lista második helyén Mádl Ferenc köztársasági elnök, a harmadik helyen Martonyi János külügyminiszter áll. A legkevésbé rokonszenves politikusok sorrendje sem változott, továbbra is Pintér Sándor, Csurka István és Torgyán József állnak ezeken a pozíciókon, csökkenő rokonszenvsorrendben.
Két személy esetén regisztrálható jelentősebb indexváltozás az előző hónaphoz képest. Mikola István egészségügyi miniszter októberi 10 pontos indexcsökkenését novemberben újabb 5 pontnyi süllyedés követte, emellett 5 pontos növekmény regisztrálható Varga Mihály pénzügyminiszternél. Változások regisztrálhatók a Fidesz-MPP és az MSZP meghatározó politikusainak rokonszenvrangsorában. A négyfős csoport vezető pozícióját Orbán Viktor miniszterelnök vette át, őt Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPP elnöke követi. Kovács László MSZP-elnök és Medgyessy Péter a 23 fős rangsor 6., illetve 8. helyére csúszott le. A helyezésekben bekövetkező változások ugyanakkor nem jártak együtt az indexértékek statisztikai hibahatárt meghaladó csökkenésével vagy emelkedésével. Orbán Viktor rokonszenv-indexe 1 ponttal növekedett, míg Pokorni Zoltánnak 1, Kovács Lászlónak 3, Medgyessy Péternek 2 ponttal csökkent az indexértéke.

A rokonszenv-értékelések mögött figyelmet érdemlő adatok húzódnak meg Orbán Viktor miniszterelnök és Medgyessy Péter választói megítélését tekintve. A kérdésre válaszolók 46 százaléka Orbán Viktort tartja a legalkalmasabbnak a miniszterelnöki poszt betöltésére, Medgyessy Péter esetében az arány 36 százalék. A kérdésre válaszolók 40 százaléka nyilatkozik úgy, hogy Orbán Viktort szeretné látni a következő kormány miniszterelnökeként, Medgyessy Péter esetében az arány 25 százalék. Figyelmet érdemel, hogy miközben Orbán Viktort a Fidesz-MDF lista szavazóinak 83 százaléka nevezi meg a következő kormány kívánatos miniszterelnökeként, addig az MSZP szavazóinál a Medgyessy Pétert említők aránya csak 59 százalék.

Orbán Viktor miniszterelnököt az összes megkérdezett 14 százaléka egyes, 11 százaléka kettes, 25 százaléka hármas, 23 százaléka négyes és 21 százaléka ötös rokonszenvosztályzattal értékelte.

Medgyessy Pétert az összes megkérdezett 10 százaléka értékelte egyes, 12 százaléka kettes, 28 százaléka hármas, 22 százaléka négyes és 11 százaléka ötös rokonszenvosztályzattal. A saját szavazótáborokon belül is érzékelhető a két jelölt megítélésének eltérése. A Fidesz-MDF-szavazók majd 90 százalékban pozitívan ítélik meg Orbán Viktort. Az MSZP szavazóinak azonban csak 70 százaléka az, amely a pozitív tartományba helyezi Medgyessy Pétert.


A személyes kérdezésre épülő, kérdőíves adatfelvételt 2001. november 2. és 6. között a Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) készítette. Az ország több mint 100 településén 1505 felnőttet kérdeztek meg. Kiválasztásuk fő jellemzője, hogy minden felnőtt embernek egyenlő volt az esélye arra, hogy ő legyen a válaszadásra felkért személy. A kiválasztott személyek egy részének kiesése (válaszmegtagadások, elköltözések stb.) miatti mintatorzulást négydimenziós (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) súlyozással korrigálták. A megkérdezettek válaszaiból becsülhetők a felnőtt lakosság lehetséges válaszai. - becslés pontosságáról 95 százalékos megbízhatósággal állítható, hogy az egész mintára vonatkozó adatok legfeljebb 2,6 százalékponttal térhetnek el a teljes felnőtt lakosság megkérdezésével kapható értéktől. Ez az eltérés a válaszolók számának csökkenésével, illetve a képzett mutatók esetén ennél nagyobb lehet.

Tárki-Századvég