Az AB szerint a gyülekezési jogról szóló törvény összhangban van az Alkotmánnyal, nem ütközik nemzetközi szerződésbe és az Országgyűlést sem terheli mulasztás az alapjog gyakorlásának szabályozása kapcsán - áll az a határozatukban. Ezért a gyülekezési jogról szóló törvény egésze és több rendelkezése alkotmány-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére tett indítványokat a testület elutasította.
Szerintük az Alkotmányban biztosított szabad gyülekezésre való jog gyakorlása, nem ad alapot olyan következtetésre, amely szerint a gyülekezésre való jog korlátozhatatlan volna. "A szabad jelző nem többre, mint arra utal, hogy a demokratikus Magyarország Alkotmánya az emberi és az állampolgári jogok részének tekinti mindenkinek a jogát ahhoz, hogy szabadon vegyen részt gyűléseken, felvonulásokon, tüntetéseken" - olvasható a határozatban. A döntéshez Czúcz Ottó, Holló András és Kiss László alkotmánybírák különvéleményt fűztek.
A beadványt tevők kilétét nem hozták nyilvánosságra. Ezt csak akkor lehet megtudni, ha maguk a bírósághoz fordulók fedik fel kilétüket.
[origo]