Reklámozni csak magyarul - elfogadták a nyelvtörvényt

Az Országgyűlés kedden elfogadta az úgynevezett nyelvtörvényt, melynek értelmében a Balaton parti nyaralók tulajdonosai vagy leveszik a Zimmer frei feliratokat, vagy kiegészítik annak magyar fordításával. A tervezetet az ellenzék túl szigorúnak, a koalíció enyhének tartja. A reklámfeliratok magyarításának szükségességén a nyelvészek is vitáznak.

Elfogadta az Országgyűlés A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló törvényt. A tervezet nem egy átfogó nyelvtörvény, csupán egyes kereskedelmi területeken akarja visszaszorítani az idegen kifejezések beszivárgását. A tervezet 201 igen, 20 nem és 96 tartózkodás mellett ment át a Parlamenten.

A törvénytervezet szerint a magyar nyelven kiadott sajtótermékekben, valamint a magyarországi műsorszolgáltatásokban közzétett reklámok szövegét, továbbá a közterületeken, üzletekben elhelyezett feliratokat magyar nyelven kell megjelentetni. Eszerint az osztrák határ melletti fogorvosok nem írhatják ki, hogy Zahnarzt; a Balaton parti nyaralók tulajdonosai is levehetik a Zimmer frei feliratot és a fejvadász cégek sem tehetnek közzé idegen nyelvű álláshirdetést. A jövőben a cégek nemzetközi kampánya során is magyarra kell fordítani a reklámszlogent.

A szabályoknak azonban úgy is meg lehet felelni, ha két nyelven - magyarul és idegen nyelven - is feltüntetik a szöveget. Az Önszabályozó Reklámtestület munkatársa szerint azonban a hirdetési táblák mérete sok esetben nem növelhető, így nem fér el még egy nyelven a felirat.

Nincs egyetértés a nyelvészek között

A nyelvészek véleménye eltér arról, hogy érdemes-e törvénnyel szabályozni az idegen szavak használatát. Komlósi András, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa szerint nem célszerű felülről beavatkozni a nyelv fejlődésébe, és törvényekkel szabályozni a nyelvhasználatot.

Eőry Vilma nyelvművelő szerint viszont segíthet az új szabályozás. Magyarországon ugyanis sokkal jobban elszaporodtak az idegen nyelvű feliratok, mint más európai országokban. Ez a nyelvművelő szerint egyfajta "magyar szervilizmus", amit érdemes akár törvénnyel is szabályozni. Eőry Vilma úgy véli azonban, hogy csak a Zimmer frei táblákhoz hasonló feliratokat kellene adminisztratív eszközökkel szabályozni - ahol kizárólag idegen nyelven olvasható a hirdetés. Nagyobb mértékben felesleges beleszólni a nyelvhasználatba, és felesleges minden idegen szót magyarítani. A magyar nyelv története során folyamatosan vett át idegen szavakat, amelyek teljesen beépültek a nyelvbe.

Magával a szándékkal a Magyar Reklámszövetség is egyetért, bár úgy látják: ez egy olyan nyelvművelő feladat, amelyet nem törvényben kellene szabályozni. "A mi javaslatunk szerint inkább jutalmazással kellene elérni a kívánt hatást, a törvény azonban jellegéből adódóan büntet" - mondta el korábban az [origo]-nak Levendel Ádám, a Reklámszövetség elnöke. Hozzátette: külföldön is párhuzamosan két nyelven szerepelnek a feliratok a határ közelében, nálunk is az a cél, hogy ne csak idegen nyelvű feliratok legyenek.

"A törvénytervezet abból indul ki, hogy a népesség elsöprő többsége csak magyarul tud. Az jogos, hogy például egy termék használati utasításában magyarul is szerepeljen a leírás, azonban bizonyos esetekben kivételt kellene tenni" - közölte Levendel. Példaképp említette, hogy zavaró lehet, ha egy cég nemzetközi kampányában minden országban angolul tüntetik fel a szlogent, míg Magyarországon le kellene fordítani magyarra. Hasonlóképpen az sem véletlen, ha egy álláshirdetést angol nyelven adnak csak fel, hiszen ez esetben anyanyelvi szinten beszélő munkatársat keresnek.

A törvény koalíció szerint enyhe, az ellenzék viszont túl szigorúnak találja

Az alkotmányügyi bizottság augusztusi ülésén támogatta a javaslatot, bár csak a kormánypártok szavaztak igennel, az ellenzék nem támogatta a törvénytervezetet. Vastagh Pál, a bizottság egyik szocialista tagja akkor az [origo]-nak elmondta: túlzónak és feleslegesnek tartják a szabályozást, azon kívül nehezen végrehajtható szerintük. "Kicsit olyan ez, mint a pitbull-törvény" - közölte Vastagh. A szintén szocialista Tóth Árpád ugyancsak túlzottan szigorúnak tartja a törvénytervezetet, és noha a módosító javaslatok némileg javítottak rajta számukra továbbra is elfogadhatatlan - mondta el az [origo]-nak a Parlamenti szavazás előtt.

Répássy Róbert fideszes képviselő elmondta, hogy a törvény nem érintené a védett márkákat, de az idegen nyelvű szlogeneket már magyarul kellene megjelentetni, mivel a vásárlók tájékoztatásnak számítanak, így a törvény hatálya alá esnek. A kisgazda frakcióvezető, Szentgyörgyvölgyi Péter szerint a szabályozás azt a célt szolgálja, hogy ha valaki például Budapesten sétál, ne érezze magát úgy mintha Párizsban lenne.

Ughy Péter, a Fidesz témafelelőse úgy véli, hogy a törvény megfelelő értékeléséhez meg kell vizsgálni a francia, a kanadai és a cseh hasonló szabályozást, melyek jóval szigorúbbak a magyarnál. Franciaországban például nem jelenhet meg idegen nyelvű tudományos mű, hogy nem szerepel a végén francia nyelvű összefoglaló. Ughy szerint meg kell várni hogyan fogadja a törvényt a közvélemény, és annak tudatában szigorítani vagy enyhíteni rajta. A képviselő úgy véli, az idegen nyelven nem beszélő többség javát szolgálja a szabályozás.

Kapcsándi Dóra - Ballai Vince

Korábban:

Az alkotmányügyi bizottság támogatja az úgynevezett nyelvtörvényt
2001. augusztus 29.