Fontosságukat vesztett törvénytervezetek

Jelentős törvénykezési hátralékkal fejezi be munkáját a jelenlegi parlament. A benyújtott jogszabálytervezetek közül ugyanis jó néhány kerülhet az irattárak mélyére. Nem csupán a törvényalkotói munka marad hiányos, de olyan fontos jelentéseket sem vitat már meg a plénum, amely éppen a végrehajtói hatalom ellenőrzéséből adódó feladata a T. Háznak.

Most már biztosnak látszik, hogy a kormány törvényalkotási programjában megjelölt jó néhány törvény és határozati javaslat már nem kerül a jelenlegi Országgyűlés elé. Sok fontos jelentés megtárgyalására sem marad már ideje a T. Háznak. Talán a legnagyobb mulasztásnak a legfőbb ügyész beszámolói számítanak, hiszen a mai napig nem került napirendre a szervezet 1998-as beszámolója sem. Minimális tehát annak az esélye, hogy még ebben a ciklusban megismerkedjen a parlament plénuma az ügyészségnek az utóbbi években végzett munkájával. Ugyanígy nem kerülhet az idén terítékre az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak az elmúlt két évet taglaló jelentése, amelyben a szervezet igazgatási tevékenysége mellett a bíróságok általános helyzetéről is szó lett volna. Minden bizonnyal nem jelennek meg a képviselők előtt a közszolgálati médiumok vezetői sem, ahogyan az Atomenergiaügynökség beszámolója sem hangzik már el. Nem ismerhetik meg a képviselők és így a nyilvánosság sem az Állami Számvevőszéknek az ÁPV Rt.-ről készített beszámolóját sem, amely pedig már hosszabb ideje az Országgyűlésnél van.

A jogszabály-alkotási tervből kimarad az ügyvédekről szóló törvény módosítása éppúgy, mint a közvetítői tevékenységről szóló előterjesztés.

Változatlan marad már az igazságügyi szakértői tevékenységet szabályozó korábbi törvény is. Ezeket ez év szeptemberében terjesztette a kormány a Ház elé, ráadásul a miniszterelnök olyan súlyúnak ítélte meg őket, hogy kivételes tárgyalást javasolt. Ennek ellenére egyik tervezet sem jutott túl az illetékes bizottságon. Bár már ez év eleje óta szerepel a Ház asztalán, mégis reménytelennek látszik, hogy megszülethet a fegyverekről, lőszerekről és a lőterekről készített törvényjavaslat. Ezt ráadásul már tárgyalta is az Országgyűlés, ám részletes vitájára már nem nagyon lesz idő.

Az Országgyűléshez eljuttatott tervezetek azt mutatják, hogy a kormány több ponton is módosította volna az alkotmányt, ám a kezdeményezések egy idő után nem lehettek annyira sürgősek, hogy azokkal a tárgysorozatba vételen túl is történjen valami. Így a következő parlamentre vár az egyes kiemelt tisztséget betöltő személyek többes állampolgárságának rendezése és az alkotmánybírósági törvény módosítása is.

Bár kevés olyan törvénytervezet van, amely valóban hosszú ideje várna tárgyalásra és szavazásra, mindenképpen ezek közé tartozik a gázszolgáltatásról 1999-ben beterjesztett törvénytervezet. Ugyanakkor dolgozta ki a kormány a szerencsejáték-törvényt, amely gyakorlatilag már a bizottsági vitánál elakadt, és most már remény sincs megtárgyalására. Még a Ház elé sem került több olyan törvénytervezet, amelyet a kormány - fontosnak ítélve - megígért, és törvényalkotási programjába is belevett. Ilyen a minősített és korlátozottan megismerhető adatokról szóló előterjesztés mellett a családi gazdaságokról szóló javaslat is.

Részben éppen a napirendből kimaradt jogszabálytervezetekre hivatkoznak az ellenzéki pártok akkor, amikor a tavaszi ülésszak megtartása mellett érvelnek. Tény, hogy még azért is rendkívüli ülést kénytelen a házelnök összehívni, hogy a közvetlenül szavazás előtt álló, a kormány által valóban kiemelten kezelt törvényeket még ez a parlament elfogadhassa. A miniszterelnök korábbi kijelentése - miszerint nem indokolt a tavaszi ülésszak megtartása - viszont azt jelzi, hogy a cikkünkben felsorolt javaslatokat a kormány már nem tartja fontosnak. Ha azonban a következő kormány mégis annak ítéli őket, akár változatlan formában is az új összetételű parlament elé terjesztheti.

Utolsó komplett - bár már csak háromnapos - munkahetét tartja meg ebben az évben a parlament. A legérdekesebbnek ismét a keddi nap ígérkezik, amikor személyi kérdésekről is szavaz a T. Ház. Várhatóan nagy többséggel választ adatvédelmi biztost az Országgyűlés. Majtényi László fél éve megüresedett posztját - hatpárti támogatás mellett - Péterfalvi Attila töltheti be. Ötödször tesznek kísérletet arra, hogy alelnököt válasszanak a kisgazda frakcióból a függetlenekhez száműzött Gyimóthy Géza helyére. Eddig egyszer sem gyűlt össze elég szavazat, és ezúttal sem várható eredmény. A kisgazdapárt mindenesetre ezúttal is Bánk Attilát jelöli. Szerepel a programban a választási eljárásról szóló törvény módosításának zárószavazása, de az eredményt kétségessé teszi, hogy az MSZP mégsem támogatja azt a paszszust, miszerint a választási kampányban a jelöltek a jelenlegi egymillió helyett kétmillió forintot költsenek fejenként.