Áprilisi választást javasol a többség

A Fidesz, az MDF, az FKGP és az SZDSZ áprilisi, míg az MSZP májusi választást javasolt a köztársasági elnöknél tartott hatpárti egyeztetésen. A MIÉP nem jelent meg a találkozón.

A szerda reggel, Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatalában tartott megbeszélés célja az volt, hogy az államfő tájákozódjon a pártok véleményéről, mielőtt kitűzi a 2002-es országgyűlési képviselő-választások időpontját. Az Alkotmány szerint a választást áprilisban vagy májusban kell megtartani.

A Fidesz elnöke, Pokorni Zoltán a megbeszélés után elmondta, hogy pártja az április 7-i időpontot szorgalmazza. Szerintük ugyanis érdemes minél előbb megtartani a választásokat, mert már most megkezdődött a kampány. A 2002-es év fontos az EU-s csatlakozás miatt, ezért célszerű, hogy mielőbb felálljon az új kormány.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke is azzal érvel április 7-e mellett, hogy ez a lehető legkorábbi időpont és így már június 17-20 körül megalakulhat az új kabinet.

Gyimóthy Géza, ki az FKGP-t képviselte a tárgyaláson, azzal érvelt április 7-e mellett, hogy májusban már sokkal több termelőt érintenek a mezőgazdasági munkák. Emellett ez az időpont lehetővé teszi, hogy március 15-e és május elseje ne váljon a kampány részévé. A kopogtatócédulák leadása ugyanis pont március 14-én érne véget.

Az SZDSZ is áprilist, de nem 7-ét, hanem 14-ét javasol. Így ugyanis nem a húsvétra estne a kapmpány csúcspontja.

Kovács László, az MSZP elnöke azzal érvelt a májusi választás mellett, hogy szerintük is érdemes mielőbb választást tartani, de azon az egy hónapon már nem múlik semmi. Szerinte nincs semmi ok változtatni az eddigi gyakorlaton, ugyanis az elmúlt két alkalommal májusban voltak a választások.

A MIÉP nem képviseltette magát az államfőnél tartott tanácskozáson.

Minden párt arra kérte a köztársasági elnököt, hogy mielőbb tűzze ki a választásokat, hogy megszünjön az ezzel kapcsolatos feszültség. Abban egyetértettek, hogy bármelyik időpont mellett dönt Mádl Ferenc, a pártok nem fogják vitatni.

Az [origo] információi szerint a pártok álláspontját nagyban meghatározzák a tavaszi ünnepek. A konzervatív pártoknak az az érdekük, hogy az egyik legnagyobb keresztény vallási ünnephez, a húsvéthoz közel és még május 1-e előtt legyenek a választások, míg a baloldal szeretné kihasználni a munka ünnepe napján kínálkozó kampánylehetőséget.

1990-ben március 25-én, 1994-ben május 8-án, legutóbb, 1998-ban pedig május 10-én tartották az országgyűlési képviselő-választások első fordulóját.

Mádl Ferenc köztársasági elnök a parlamenti pártok illetékeseivel folytatott tárgyalás után fogadta a Munkáspárt, a Magyar Demokrata Néppárt és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőit is. Utóbbi két párt időközben a Centrum párt tagja lett és éppen az újonnan alakult tömörülés helyzete miatt a későbbi, májusi időpontot javasolták, hogy több idejük legyen a felkészülésre. A Munkáspárt a mielőbbi szavazás, az áprilisi időpontja mellett van, mert szerintük mielőbb le kell váltani ezt a kormányt.

[origo]