Maratoni szavazással zár az Országgyűlés

Kedden maratoni ülést tart az Országgyűlés. Összesen 39 törvényjavaslatról döntenek. Többek között a Nemzeti Földalapról, a Büntető Törvénykönyvről, a médiatörvényről és a kórháztörvényről szavaznak. Februárban várhatóan már nem fogadnak el jelentősebb törvényjavaslatot.

Rekordmennyiségű végszavazásra kerül sor kedden. A képviselők már délelőtt 11-től folyamatosan szavaznak a különböző törvényjavaslatokról.

Szavaznak a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezések módosításáról, valamint egyes cég-, csőd- és felszámolási eljárási rendelkezésekről szóló törvényjavaslatról. Eszerint a társadalmi szervezetekre és alapítványokra a nyilvántartásba vételkor ugyanolyan szabályozás vonatkozna, mint a cégbejegyzésekre. Így ha a bíróság 68 napon keresztül (a hatvannapos határidőn túl még nyolc nap alatt intézkedhet a bíróság vezetője) nem dönt a létrehozandó alapítvány, társadalmi szervezet bejegyzéséről, akkor a 69. napon az új törvény tervezete szerint automatikusan nyilvántartásba vettnek tekintendő a szervezet. Az ilyen módon bejegyzett egyesületek és alapítványok legitimációját még az ügyészség - a rendelkezésre álló a fellebezési határidőn belül - felülvizsgálhatja a tervezet szerint. A jövőre hatályba lépő jogszabály örökölhetővé tenné az alapítványok alapítói jogát is, ami számos esetben megkönnyítheti működésüket. A törvényjavaslat egy idei alkotmánybírósági határozatnak kíván eleget tenni.

Sor kerül a Nemzeti Földalap létrehozására, a termőföldről, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítására is. A koncepciót a kormány a zsebszerződések felszámolása, az agrártermelők termőföld szükségleteinek kielégítése és a családi gazdaságok megszilárdítása érdekében dolgozta ki. A termőföldtulajdonnal kapcsolatos korlátozások kijátszására irányuló zsebszerződések felszámolása mellett az új koncepció céljai között szerepel a családi gazdaságok földszükségletének kielégítése, gazdálkodásának megszilárdítása is. Változik a termőföldre vonatkozó elővásárlási jog szabályozása is. A földhasználati szerződést minden esetben be kell jelenteni. A jelenleg meglévő állami tulajdonú termőföldterületek a Nemzeti Földalaphoz kerülnek, amely vásárol is újabb földeket, illetve bérbe adja azt a gazdáknak.

Döntenek a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről is. A jogszabály megalkotását elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozás és a jogharmonizációs kötelezettség indokolja. Miután az EU-csatlakozással a személyek szabad mozgását és letelepedését is maga után vonja, ez csak úgy valósulhat meg teljes körűen, ha az egyes bizonyítványokat, diplomákat is elismerik. A törvény hatálya kiterjed minden külföldön elismert, illetve a felsőoktatásról szóló törvény alapján Magyarországon működő külföldi oktatási intézményben szerzett végzettséget (alap-, közép-, felsőfokú) tanúsító okiratra. Az elismerés, illetve a honosítás kizárólag befejezett, végbizonyítvánnyal záruló képzésekre vonatkozhat. Honosítani tudományos fokozatot is lehet a jövőben.

Elfogadja várhatóan a parlament azt a törvényjavaslatot is, amely az elektronikus kereskedelem jogi hátterét, ezen belül is elsősorban az interneten létrejött szerződések követelményeit, a szolgáltatók felelősségét és a fogyasztói jogok védelmét szabályozza. A jogszabály biztosítani kívánja azt is, hogy a felhasználó megtilthassa a kéretlen reklámok küldését.

Az igazságügyi tárca reményei szerint az új Büntető Törvénykönyv megalkotása előtt utoljára módosítják lényegesen a törvényt. A mostani, várhatóan jövő év áprilisában hatályba lépő törvényjavaslat elsősorban a szervezett bűnözés visszaszorítására és a korrupcióval szembeni fellépés hatékonyságának növelésére helyezi a hangsúlyt. A bűnszervezetben elkövetett bűncselekményért elítéltek nemcsak kétszeres büntetési tételre számíthatnak, hanem büntetésüket fegyházban kell letölteniük, nem bocsáthatók feltételes szabadságra, és nem is függeszthetik fel büntetésüket. A módosító javaslat szerint viszont fegyveresen követi el a bűncselekményt az is, aki lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyeget. 2003-tól vagyonelkobzást fog lerendelni a bíróság a bűncselekmény elkövetése során szerzett vagyonra. A jövőben vesztegetésért büntetendő az is, aki azért részesít valakit jogtalan előnyben - azaz elsősorban lefizeti -, hogy a bírósági, hatósági eljárásban ne gyakorolja a törvényes jogait, vagy ne teljesítse a kötelezettségeit - például ne tanúskodjon. Természetesen bűncselekményt követ el a jogtalan előnyt elfogadó személy is.

Szavaznak a sokat vitatott kórháztörvényről is. A tervezet szerint szinte teljes körűvé válna a magánosítás a háziorvosi szolgáltatásban és a fogászati alapellátásban, azaz a háziorvosok, fogorvosok a saját rendelőjükben fogadhatják majd a betegeket, a szakrendelők és a kórházak jelentős része pedig közhasznú társasággá alakulna.

Várhatóan nem lesz meg a szükséges kétharmados igen szavazat a médiatörvény módosításához. A javaslat elsősorban a jogharmonizációhoz szükséges technikai változatásokat végezné el, ám az MSZP már előre kijelentette: amíg nem oldódik meg a csonka kuratóriumok sorsa, nemmel szavaz a médiatörvény módosítására.

Szavaznak a képviselők a nemzetőrség felállításáról is. Az ötlet kiindulópontja, hogy a hadsereg hivatásos katonáit már nem használnák árvízi mentésre és egyéb katasztófavédelmi feladatok ellátására, amire hagyományosan sorkatonákat vezényelnek ki. A sorkatonai szolgálat megszüntetése után így e szerint a javaslat szerint a nemzetőrségbe soroznák be a 18 éves fiatalokat. A kötelező idő a mindössze 2-3 hónapig tartó kiképzés lenne, és csak az önkéntesek vállalnának további szolgálatot.

Szentesíti az Országgyűlés a Gripenek bérlését is a harcászati repülő erők fejlesztéséről szóló határozati javaslat elfogadásával. A határozati javaslat értelmében az Országgyűlés egyetért azzal, hogy "a Magyar Honvédség részére nyugati típusú, a NATO követelményeit is kielégítő, többcélú harcászati repülőgép kerüljön bérlésre, az azok üzemeltetéséhez, alkalmazásához és fenntartásához szükséges fegyverzet, eszköz, anyag és szolgáltatás beszerzésével, illetve bérlésével együtt".

Amennyiben elfogadják, a kormány átcsoportosításokat hajthat végre a balkáni magyar kontingensek között, például a műszaki kontingens helyett konkrét katonai feladatok végrehajtására alkalmas, erősebb felszerelésel ellátott egységeket vezényelnének a Balkánra. A létszámkeret a jelenlegi 550 helyett 850-re nő. A létszámnövelés és az erők átcsoportosítása egyebek mellett azért vált szükségessé, mert az Egyesült Államok jelezte, hogy erői nagy részét elvonja a terrorizmus elleni küzdelem, valamint az ország megerősített védelme.

Döntenek a képviselők Koltai Ildikó és Halász János fideszes képviselők személyi jövedelemadóval kapcsolatos indítványukról is. Eszerint a kiemelten közhasznú alapítványokat, társadalmi szervezeteket már egy évvel a közhasznú tevékenység megkezdése után is megilleti az állampolgárok által felajánlott 1 százalék.

Várhatóan kedden megválasztják az Országos Választási bizottság tagjait is.

Több fontos javaslatra már nem kerül sor ebben a ciklusban

Jövő évben várhatóan február 4-e és 26-a között lesznek még plenáris ülések. A kormány törvényalkotási programjában megjelölt jó néhány törvény és határozati javaslat már nem kerül a jelenlegi Országgyűlés elé. Több jelentés megtárgyalására sem jut már idő, így például a legfőbb ügyész beszámolóit sem hallgatják meg.

Változatlan marad már az igazságügyi szakértői tevékenységet szabályozó korábbi törvény is. Ezeket ez év szeptemberében terjesztette a kormány a Ház elé, ráadásul a miniszterelnök olyan súlyúnak ítélte meg őket, hogy kivételes tárgyalást javasolt. Ennek ellenére egyik tervezet sem jutott túl az illetékes bizottságon. Bár már ez év eleje óta szerepel a Ház asztalán, mégis reménytelennek látszik, hogy megszülethet a fegyverekről, lőszerekről és a lőterekről készített törvényjavaslat. Ezt ráadásul már tárgyalta is az Országgyűlés, ám részletes vitájára már nem nagyon lesz idő. Már a bizottságoknál elakadt a szerencsejátékról szóló törvényjavaslat is.

Kapcsándi Dóra