Elfogadták a kórháztörvényt

Elfogadta a parlament a sokat vitatott kórháztörvényt. A törvényt 188 képviselő támogatta, 154-en szavaztak nemmel, öten tartózkodtak. A jogszabály szerint szinte teljes körűvé válhat a magánosítás a háziorvosi szolgáltatásban és a fogászati alapellátásban, azaz a háziorvosok, fogorvosok a saját rendelőjükben fogadhatják majd a betegeket, a szakrendelők és a kórházak jelentős része pedig közhasznú társasággá alakul.

A kórháztörvénnyel azt szeretné elérni az egészségügyi kormányzat, hogy az orvosi szolgáltatások nagy része nyereségérdekeltté váljon és a keletkező nyereséget visszaforgassák az egészségügybe. A törvény szerint szinte teljes körűvé válhat a magánosítás a háziorvosi szolgáltatásban és a fogászati alapellátásban, azaz a háziorvosok, fogorvosok a saját rendelőjükben fogadhatják majd a betegeket, a szakrendelők és a kórházak jelentős része pedig közhasznú társasággá alakul. A kórháztörvény szerint például egy adott körzetben dolgozó szakorvosok létrehozhatnak egy gazdasági társaságot, majd szerződést köthetnek azzal a rendelővel, amelyiknek dolgozni szeretnének. Az alvállalkozói szerződés megkötéséhez a minisztériumnak vagy az önkormányzatnak beleegyezését kell adnia, hogy ne történjen meg az, hogy egy szakfeladaton belül csak a jövedelmező tevékenységeket adják ki alvállalkozóknak. A törvény nem korlátozza az egészségügyi intézménynek helyet adó ingatlanok privatizációját. Az egészségügyi ellátás biztonságát ez esetben azzal garantálják, hogy a vevőnek az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni a vagyontárgy "célvagyon" jellegét, ami azt jelenti, hogy azt kizárólag egészségügyi célra lehet használni. A munkavállalók az ingatlan értékesítése során elővásárlási jogot kapnak.

A törvény szerint a szakorvosnak alanyi joga, hogy szabadfoglalkozású legyen, viszont szerepelnie kell az orvosok működési nyilvántartásában, felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie és orvosi tevékenység ellátására vonatkozó szerződést kell kötnie egy vagy több egészségügyi szolgáltatóval. Ez utóbbi új szerződésformának részletesen szabályoznia kell az orvos döntési kompetenciáját, utasítási jogát a közreműködő szakdolgozókkal kapcsolatban és felelősségvállalását a betegnek vagy az egészségügyi szolgáltatónak okozott kárért. A törvény szerint a szabadfoglalkozású orvos tevékenységét szakmailag önállóan, saját felelősségére végzi, és az egészségügyi szolgáltatónak okozott kárért teljes felelősséggel tartozik.

Mikola István egészségügyi miniszter szerint a törvény a "lehetőségek vagy a kitörés" törvényének nevezhető. A miniszter szerint ezzel a törvénnyel - és az erre épülő további egészségügyi programokkal - véghez lehet vinni a jelenlegi egészségügyi struktúra átalakítását, ugyanis a miniszter szerint azzal nem oldódnának meg a gondok, ha "csak" pluszpénzeket juttatnának az egyre több problémával küszködő egészségügynek.

A törvénytervezetet mind a szakmai szervezetek, mind az ellenzéki és a kormánypárti politikusok részéről sok bírálat érte korábban. Elbukott a parlament egészségügyi bizottság előtt: 10 nem szavazattal és 2 tartózkodással, 10 igen szavazattal szemben a képviselők nem támogatták az előterjesztés általános vitára való alkalmasságát. Az ellenzéki pártok, így az MSZP és az SZDSZ annyira előkészítetlennek találták a tervezetet, hogy nem is kívánnak módosító javaslatokat benyújtani. A tervezethez a kormánypártiak szokatlanul sok, több mint hetven módosító javaslatot nyújtottak be a kormánynak.

Korábban:

Összefoglaló a kedden elfogadott törvényekről

Maratoni szavazással zár az Országgyűlés

Mikola többfrontos harca a kórházakkal és a parlamenttel