Az év közéleti személyisége, 2001

Vágólapra másolva!

Győr személyiség Országgyűlés Balogh József

Balogh József, Győr polgármestere

Győr polgármestere ellenállási mozgalmat indított, amikor kiderült, hogy a francia Danone cég átszervezésre hivatkozva be akarja zárni a Győri Keksz- és Ostyagyárat. Balogh József a Danone termékeinek teljes magyarországi bojkottjára szólított fel. A kampány érzékenyen érinthette volna a cég hazai forgalmát, pedig piaci részesedése alapján az egyik legnagyobb tejtermék-forgalmazó. A kormány ugyan nem csatlakozott a felhíváshoz, de kifejezte szimpátiáját, és beszállt a tárgyalásokba. A polgármester akciójának eredményeként a Danone visszavonta döntését, és azóta is folyik a termelés az üzemben.

Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöke

Bölcskei Gusztáv nyíltan és adminisztratív úton is fellépett az egyházi vezetők szélsőséges megnyilvánulásai ellen. Elhatárolódott Hegedűs Lóránt MIÉP-es képviselőtől, aki antiszemita, gyűlöletkeltő cikket közölt egy újságban. A zsinati elnöknek szerepe volt abban, hogy a testület is elhatárolódjon a szélsőjobboldali megnyilvánulástól, és az egyházzal összeegyeztethetetlennek nyilvánítsa Hegedűs tevékenységét. Kimondták, hogy egyházi tisztséget betöltő személy nem politizálhat, így nem vállalhat képviselőséget sem. A politizálni kívánó lelkipásztoroknak választaniuk kell a politika, vagy a lelkészi hivatásuk között - mondta Bölcskei Gusztáv püspök. Ő jelentette be azt is, hogy a zsinat szigorúbban fog érvényt szerezni annak a szabályozásnak, hogy egyházi ingatlant nem adhatnak bérbe pártnak vagy politikai mozgalomnak. A MIÉP-hez közel álló Pannon Rádió Hegedűs Lóránt közreműködésével egyházi épületben bérli stúdióját.

Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa

Kaltenbach Jenő volt az egyetlen, akit a jelenlegi parlament újraválasztott, és már második ciklusát tölti az ombudsmani székben. A korábban a sajtóban domináns Majtényi László adatvédelmi biztos távozása után ő lett a legharsányabb jogvédő, akciói, bejelentései nagy nyilvánosságot kaptak. Évek óta heroikus küzdelmet folytat a kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadtatásáért, javaslatokkal bombázza az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságát, de eddig nem járt sikerrel. A közéleti kommunikáció megtisztítását célozta meg a büntető törvénykönyv szigorításának indítványozásával, amikor börtönt javasolt a közösség elleni izgatás büntetésére.

Keller László országgyűlési képviselő (MSZP)

Keller László az Országgyűlés legaktívabb képviselője. Ebben a parlamenti ciklusban 749 indítványt nyújtott be (kisebb részét másokkal együtt, nagyobb részét egyedül) és 671-szer szólalt fel a plenáris ülésen. Ő az a klasszikus ellenzéki képviselő, aki minden elköltött fillérnek utánanéz, és amint valamit gyanúsnak talál, kérdez, vizsgál. Bár már az előző ciklusban sem volt ismereten (1996-tól népjóléti államtitkár volt), a legtöbben az FVM körüli botrányok és a tűzijáték miatt tanulták meg a nevét. 2000 őszén hónapokon át követelte, hogy hozzák nyilvánosságra az augusztus 20-i ünnepségek költségvetését, és el is érte, hogy az adatok jó részét megismerje a közvélemény. Ő hozta nyilvánosságra az agrártárcánál elkövetett visszaéléseket, amelyek végül Torgyán József és Szabadi Béla bukásához vezettek. A minisztereknek és más felsővezetőknek feltett írásbeli kérdéseire kapott válaszokból kerül nyilvánosságra számtalan közérdekű információ. 2001-ben elsősorban az autópálya-ügyben volt aktív, valamint folytatta és az egész kormányra kiterjesztette az FVM-nél történt visszaélések felelőseinek vizsgálatát.

Matolcsy György gazdasági miniszter

Matolcsy György nevéhez kötődik a gazdaságélénkítés legújabb kori rendszere, amelytől a gazdasági növekedés gyorsulását, a magyar vállalkozások piaci helyzetének javulását és az ország nemzetközi versenyképességének növekedését reméli a kormány. A programot bírálat is éri közgazdászok és az ellenzék részéről. A Széchenyi-terv keretében idén eddig a lehetséges 120 milliárd forintból 63 milliárdot vehettek fel a nyertes pályázók, míg a kétéves költségvetés szerint 2002-ben is 110 milliárd forintra pályázhatnak a vállalkozások. Matolcsy György szerint minden egyes pályázaton elnyert állami forinthoz négy forint magánberuházás társul, és az idei növekedés 1-1,5 százalékponttal alacsonyabb volna a gazdaságélénkítés nélkül. A tárca a terrortámadásokra is gyorsan reagált: a Széchenyi plusz keretében további 200 milliárd forintot költenek a világgazdasági recesszió kivédésére.