Állami feladatok önkormányzatoknak pénzforrások nélkül

Számítások szerint két év alatt 15-25 milliárd forint közötti összeget vont el a kormány az önkormányzatoktól azzal, hogy az átadott állami feladatok mellé nem rendelte hozzá a szükséges forrást. Az elmúlt években több tucat olyan teendőt hárított át az állam a helyhatóságokra, aminek nem rendezte a finanszírozását. A települések és a kerületek vezetése ezért kénytelen a fejlesztések visszaszorítása révén kigazdálkodni a burkolt elvonást.

Feladatok sorát adta át forrás nélkül az állam az önkormányzatoknak az elmúlt években. Számos áthárított teendő esetén egyáltalán nem folyósított pénzt az állami kötelezettség elvégzésére a helyhatóságoknak, más esetekben pedig csak a szükséges keret töredékét utalta át.

- A kétéves büdzsében hozzávetőlegesen 15-25 milliárd forintot vontak el ily módon az önkormányzati szférától - nyilatkozta lapunknak Magyar Levente, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Az elmulasztott finanszírozás miatt kieső összeget a fejlesztésektől kénytelenek átcsoportosítani a falvak és városok. A szövetség elnöke szerint ezzel magyarázható az is, hogy folyamatosan bennragadnak az állami pénzek a céltámogatás rendszerében. Az önkormányzatok ugyanis sok esetben már a konkrét beruházásokra elkülönített pénzt tudják a kötelező feladatokra fordítani. Ez azonban felemészti a jórészt 40-60 százalékos önrészt, s ezzel elesnek települések a központi forrástól is.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ma Magyarországon nincsen olyan feladat, amelynél pontosan mérik, hogy mekkora kiadással jár. Még a szociális teendők ellátásának kiadásai sem valós tényeken alapulnak. Fikció tehát maga a normatíva megállapítása is - jelentette ki Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Ebből adódóan teljes káosz uralkodik, s nem tudni, mi tartozik ebbe bele, s miért mekkora ellentételezés járna a településeknek. Mindaddig, amíg nem nyugszik megalapozott számításon a normatíva rendszere, addig az önkormányzatok joggal keveslik a kapott összeget. Éppígy nem lehet mit kezdeni az állam érvelésével sem, amely szerint az adott feladat "benne van a normatívában". A feladatok túlnyomó többségénél ugyanis a kormány mindig talál egy olyan keretet, amelybe belesorolják a vitatott kötelezettséget is. Erre hivatkoznak egyébként például az okmányirodák teendői esetén is, holott az általános igazgatási normatíva nem tartalmazza ezt a tételt.

Nem juttatták el az önkormányzatoknak a közalkalmazottak béremelésére szánt összeget sem, így a sokat emlegetett 20 százalék fedezetét is a helyhatóságoknak kellett előteremteniük.

Hasonlóan vitás kérdés a külterületi utak rendbehozatala. A hajdanán az állami tulajdonú tsz-ek birtokában lévő földutakat a kárpótlást követően a településeknek adták, a jelentősen megrongálódott utak javítására azonban semmilyen forrást nem rendeltek. A rendezetlen formában átadott utak új tulajdonosait joggal támadják a használói, pénz azonban nem jut a helyrehozatalukra.

Érhetetlen a települések számára az is, miért tartozik hatáskörökbe a kötelező gépjármű-biztosítások meglétének ellenőrzése és hiány esetén az eljárás elindítása. Különösen azt figyelembe véve, hogy a biztosítási szerződéseket nem az okmányirodák tartják nyilván, ők csupán úgy kapják a jegyzéket. Egyes fővárosi kerületekben éppen a forrás hiánya miatt egyszerűen nem végzik el a munkát. Újpesten például az okmányirodák nem ellenőrzik a kötelező gépjármű-biztosításokat - mondta lapunknak Derce Tamás. Újpest polgármestere szerint egyébként a kialakult helyzetért kivétel nélkül valamennyi párt okolható, de különösen az ellenzéket terheli felelősség. A kormány ugyanis minden lehetséges módon próbálja gyűjteni maga számára a pénzt, s ezt könnyen teheti úgy, hogy lead bizonyos feladatokat anélkül, hogy a költségeket hozzárendelné. - Ez nem túl etikus megoldás, a maga szempontjából azonban érthető - véli Derce Tamás. Hozzátette: az ellenőrzésre kizárólag az ellenzéknek lenne lehetősége. Újpest polgármestere szerint mindenekelőtt az Országgyűlés önkormányzati bizottságának lett volna lehetősége az elé kerülő törvényeket módosítani. A bizottságnak kellett volna felvállalni azt, hogy kontrollt gyakorol a parlament elé vitt törvények felett.

Az önkormányzati bizottságban azonban többségében kormánypárti képviselők ülnek, s így lehetetlen volt megakadályozni a jogszabályok jelenlegi formájában való elfogadását - szögezte le a felvetésre reagálva Lamperth Mónika, a bizottság alelnöke. Szerinte egy normálisan működő állami intézménynek, így az önkormányzatoknak is jogkövetőnek kell lenni. Igaz, ennek legfontosabb feltétele az lenne, hogy a kormány is az. Ám a kötelező feladatok átruházásakor éppen a kormány hajtotta végre az első törvénysértést.

Az alelnök szerint kérdéses, hogy ha a kormánypropaganda folyamatosan gazdasági sikerekről számol be, miért nincsenek ennek jelei ez az önkormányzati intézmények működésében. Tarthatatlan ugyanis, hogy egy ilyen mértékű fejlődés esetén éppen az iskolák, óvodák és a szociális szféra területén nem jelentkezik a javulás.