Húszmillió kormánypárti vizsgálatokra

Egyetlen ellenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottság sem alakulhatott meg ebben a ciklusban. A Fidesz és az FKGP által javasolt és felállított testületek azonban mintegy húszmillió forintot költöttek el munkájuk során, ebből nyolcmilliót feleslegesen.

Ebben a ciklusban összesen tizennégy vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte az ellenzék. A kormánypárti és független képviselők a majd' négy év alatt négyszer nem jártak sikerrel. A házszabály előírása szerint, ha megvan a szükséges számú aláírás (ehhez a képviselők egyötödének kézjegye szükséges), akkor meg kell alakítani a testületet. Erre azonban egyszer sem került sor, ha az MSZP és az SZDSZ volt az aláíró. A kormánypártok többféle módszerrel akadályozták meg az ellenzéki kezdeményezéseket: a házszabályi tilalom ellenére módosító indítványokat nyújtottak be a javaslatokhoz vagy a személyi összetételen próbáltak változtatni, vagy a tárgyalásra kijelölt ügyrendi bizottság nem vette tárgysorozatba az indítványt, illetve egyszerűen nem tűzte napirendre a vitát.

Ebben a ciklusban négy vizsgálóbizottság alakult meg, kizárólag kormánypárti kezdeményezésre. A testületek összességében mintegy húszmillió forintot költöttek, főként szakértőkre, néha teljesen feleslegesen.

Elsőként, 1998 őszén a megfigyelési ügyet vizsgáló testület jött létre a Fidesz kezdeményezésére. A Kosztolányi Dénes vezette grémium tizenháromszor ült össze, és összesen 6,8 millió forintot költött el, főként a szakértők díjazására. Érdemi válaszokat nem adtak ugyan, de a jelentést elfogadta az Országgyűlés.

Alig három éve, 1999 márciusában Székely Zoltán, akkor még kisgazda, azóta független és előzetes letartóztatásban lévő képviselő indítványozta, hogy a közbeszerzések vizsgálatára is alakuljon bizottság. Ennek ő maga lett az elnöke. A testület huszonhatszor ülésezett, és mintegy 2,5 milliót költött el.

Az olajügyek feltárására hivatott grémium 1999 novemberében alakult meg. A Pallag László (FKGP) vezette bizottság huszonnyolcszor ült össze, de ez is kevésnek bizonyult, javasolták hát a mandátum meghosszabbítását. Erre azonban nem került sor, sőt az Országgyűlés még a testület jelentését sem fogadta el. A lakossági bejelentések inspirálására zöldszámot hoztak létre, és ennek költsége is hozzájárult a 2,5 milliós kiadáshoz.

Torgyán József, akkor még kisgazdaszínekben honatyáskodó, ma már a függetlenek között kijelölt helyű politikus máig tisztázatlan villaügye kirobbanásakor, 2000 őszén kezdeményezte a képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló bizottság felállítását. A Répássy Róbert fideszes képviselő által irányított testület költötte el a legtöbb pénzt, 8 millió forintot - teljesen értelmetlenül. A grémium határidőre nem tudta elvégezni a vagyonnyilatkozatok átvilágítását, mert a fél év rövidnek bizonyult, és egyébként is csak hét ülést tartottak a tagok. A bizottság mandátumát nem hosszabbította meg a parlament, így kárba veszett a szakértőkre és becsüsökre költött pénz.

"Megfúrtak" három kisgazda kezdeményezésű bizottságot is: a jegybank működését, a környezetvédelmi tárca előző ciklusbeli működését, valamint a köztulajdon és közpénzek magánkézre juttatásának alkotmányosságát vizsgáló testületek nem alakulhattak meg. Tavaly öt vizsgálóbizottság létrehozását javasolta az MSZP és az SZDSZ. Azonban a kormányzati propagandára és országimázsra fordított költségvetési kiadásokat, "a rendőrségi erők leplezett közreműködésével folytatott népszámlálás körülményeit", az ÁPV Rt. és az MFB tulajdonában álló gazdasági társaságok anyagbeszerzésének "esetleges politikai befolyásolását", valamint a miniszterelnök felelősségét vizsgáló bizottság nem alakulhatott meg.

Az előző ciklusban öt testület alakult

Az Országgyűlés adata szerint az ellenzék 15 vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az előző ciklusban. Öt testület alakult meg. A Budapest Bank állami támogatását, az egészségbiztosító gazdálkodását és a magyar-orosz államadósság hasznosítását (,Olajgate-ügyet") vizsgáló testületek jelentését el is fogadta a Ház. A Tocsik-ügyet és az 1997. novemberi Metész-tüntetés betiltásának okait kutató testületek nem fejezték be munkájukat.