Nem a pilóta ült a kapitány helyén abban a repülőgépben, amely az elmúlt év június 14-én zuhant le Somogy megyében. Várhatóan a jövő héten hozzák nyilvánosságra azt a jelentést, mely a tragédia vizsgálatáról készült. A Polgári Légiközlekedési Hatóság kommunikációs igazgatója, Pető György a Népszavának elmondta, a szakemberek véleménye szerint több körülmény egyidejű fennállása vezetett a szerencsétlenséghez.
Mint emlékezetes, a Zágrábból Siófokra tartó Cessna 210-es gépen a Synergon Informatika Részvénytársaság öt vezetője és a pilóta tartózkodott, valamennyien szörnyethaltak.
Áldozatul esett Gyurós Tibor, a Synergon elnök-vezérigazgatója, Lakatos Levente vezérigazgató-helyettes, valamint Felkai András és Völgyes Iván igazgatósági tagok, továbbá Dósán Gyula, illetve a pilóta, Wittinger Péter.
A repülő a légtérben tomboló, szokatlanul erős viharban már a levegőben darabokra tört. A Cessna este 8 óra után Csurgónál tűnt el a radarok képernyőjéről, s az első feltételezések szerint felrobbant. A roncsokat száznál többen kutatták gyalogosan, gépkocsikkal, végül a tűzoltók bukkantak rá másnap reggel egy Taksony melletti szőlőhegy egyik portáján, közvetlenül egy présház közelében. A gép darabjai nagy területen szóródtak szét, ami igazolta, hogy a Cessna 210-es a levegőben tört szét, de már akkor kizárták a robbanás -vagy robbantás - lehetőségét. A szakértők azt feltételezték, hogy a viharban levált az egyik szárny és a hátsó függőleges vezérsík. A hatüléses kisgépben nem volt feketedoboz, vészjelző viszont igen, ám a berendezést nem használták. Amikor a jármű belépett az ország légterébe, felvette a kapcsolatot az úgynevezett magaslégköri irányítóval, s a Balatonhoz közeledve éppen át akarták adni a kisrepülőgép-irányítóknak, amikor hirtelen megszakadt a kapcsolat. A balatonkiliti repülőtérre nem érkezett vészjelzés.
Az elsődleges vélemények szerint a tragédiát vagy villámcsapás, vagy az okozta, hogy olyan terhelés alá került a gép, amelyet már nem tudott elviselni. A laboratóriumi vizsgálatok később egyértelműen bebizonyították, hogy valóban a vihar okozta túlterhelés vezetett a balesethez. A Cessna egyik szárnya ennek következtében leszakadt, s letépte a hátsó vezérsíkot is. A gép ezután csapódott a földbe.
A több évtizede folyamatosan gyártott Cessna típus a világon mindenütt elterjedt, a hozzáértők nagyon biztonságos járműnek tartják, jelenleg is tízezres számban állnak forgalomban. A biztonságos gépek katasztrófái általában valamilyen meteorológiai esemény vagy emberi mulasztás miatt következnek be. A gép konstrukciója ugyanis lehetővé teszi, hogy ne csak kifutópályán, hanem vészhelyzet esetén például egy szántón is biztonságosan tudjon landolni. A Cessnák a kisebb villámcsapásokat is kibírják meghibásodás nélkül.
A több mint fél év után lezáruló vizsgálat is elsősorban a meteorológiai helyzetet, illetve a vezetési hibát valószínűsíti. A repülőt ugyanis a tragédia pillanatában nem a hivatásos pilóta irányította.
Bár Gyurós Tibornak, aki a rendelkezésre álló adatok szerint a kapitányi székben ült, volt szakszolgálati engedélye a repülőgép vezetésére, ám ilyen időjárási szituációban nem rendelkezett tapasztalattal, gyakorlattal - mondta Pető György.
A vizsgálat megállapításai szerint a pilóta és az utasok tudhattak arról, hogy viharos időre számíthatnak. Erre utal az is, hogy zágrábi felszállási engedélyük kiadása után csak másfél órával indultak útnak.
Mint a kommunikációs igazgató közölte, a tragédia vizsgálata nyomán a hatóságnak nem kell szakmai megelőző intézkedéseket tennie, illetve javasolnia. A jelentés ugyanis nem tár fel olyan különleges tényeket, melyek általános érvényű tanulságul szolgálnának a polgári kisgépes repülés számára.
Korábban: