A térképvázlatot az FTSK Delfin Kb szakosztály víz alatti kutatócsoportja készítette. Forrás: Búvárinfo |
A barlang bejáratától számított első szinten a mentés szervezése folyik. Itt döntik el, hogy az éppen lent tartózkodó búvárok közül ki, mikor, kivel és milyen szereléssel szállhat alá a zavaros vízbe. A második szinten találhatók a kompresszorok, ezek segítségével biztosítják a levegőt a lemerülőknek. A harmadik - merülési - szintről indulnak a búvárok a vízzel telt járatokba.
A speciális könnyített felszereléssel alámerülő búvárok először végigmennek a már feltérképezett járatokon. Ezeket behúzott kötelekkel jelölik, de a zavaros vízben csak tapogatózva haladhatnak előre. A tulajdonképpeni kutatásra alig öt percük jut a párosával - egy kutató és egy biztosító - leszálló búvároknak. A többi időt azzal töltik, hogy végighaladnak a már bejárt szakaszokon.
A víz zavarosságára jellemző, hogy a búvár még úgy sem tudja leolvasni műszereit, hogy közvetlenül búvárszemüvege elé emeli azokat. Az egyik mentő úgy jellemezte a feladatot, mintha sűrű feketekávéba merülnének alá.
A nehézségek ellenére a mentők többsége bizakodó, mivel a fiú viszonylag jó körülmények között várja kiszabadítóit. Szerencsére többé-kevésbé szárazon van, és a repedéseken keresztül cserélődik a levegője is. Segíti a kutatókat, hogy információkkal tud szolgálni arról, hogyan is jutott jelenlegi helyére - jelentette az [origo] tudósítója a helyszínről.
Ajánlat: