Külföldre toboroznak magyar ápolónőket

Tizenhét magyar orvos áll munkába májusban Svédországban. Rajtuk kívül azonban még több száz doktor szeretne külföldön munkát vállalni, és sokuk esélyes is erre. Az orvosexport mellett a nővérek kivándorlása is egyre jellemzőbb, osztrák, német, olasz és immár skandináv kórházak is keresnek magyar ápolónőket.

Három héttel ezelőtt még csak tájékozódó látogatást tett, májusban viszont már munkába áll Svédországban az első szervezett magyar orvoscsoport. A 14 radiológus és 3 patológus a svédországi Göteborg megyében kapott munkaszerződést annak a két ország közötti megállapodásnak az eredményeként, amelyet még tavaly kötöttek a magyar doktorok kinti foglalkoztatásáról.

Bár az egészségügyi tárca honlapján található tájékoztató szerint Magyarország ügyel arra, hogy lehetőleg ne a hiányszakmákból vigyenek külföldre orvosokat, a radiológia és a patológia bizony annak számít. A külföldi munkavállalást koordináló Magyar Orvosi Kamaránál ráadásul a legtöbben rajtuk kívül aneszteziológusok jelentkeztek, márpedig az altatóorvosokból a hazai kórházakban is kevés van. A különbség, hogy míg itthon a "nem hálapénzes" szakmákban az orvos bruttó fizetése nem éri el az évi egymillió forintot, addig például Svédországban éves szinten 13 millió forintnak megfelelő pénzt kereshetnek.

A Magyar Orvosi Kamara Magyar Hírlap információi szerint mindemellett folyamatos tárgyalást folytat az újabb orvosexport lehetőségeiről Svédországon és Norvégián kívül Franciaországgal és Németországgal is.

De nemcsak orvosokat, hanem nővéreket is mindinkább toboroznak az Európai Unióból Magyarországon. Néhány nappal ezelőtt a baranyai fekvőbeteg-intézetekhez is eljutott annak a konkrét megkeresésnek a híre, miszerint Németországban szívesen várják a szakképzett magyar nővéreket.

A Frankfurtból érkezett ajánlat szerint az ott munkát vállaló nővérek pótlékokkal együtt 2500-2800 márkát, azaz 310-350 ezer forintot kereshetnek. (Itthon ma egy ápolónak több hónapig kell dolgoznia ennyi pénzért.) A felkínált szerződés 18 hónapra szól, a kijutásnak pedig két feltétele van, a nyelvtudás és a szakképzettség.

A baranyai felhívás nem egyedi. Mint a Magyar Ápolási Egyesület elnökétől megtudtuk, külföldről rendszeresen keresnek munkaközvetítőkön, újság- és egyéb hirdetéseken keresztül magyar nővéreket. Az egyesület nemcsak német, de osztrák, olasz és újabban skandináviai megkeresésekről is tud. Mucha Márkné szerint ezzel nem lenne semmi baj, hiszen általános tendencia a világon, hogy az egészségügyiek a jobb megélhetés reményében gazdagabb országokban vállalnak munkát. A gond az, hogy itthon is igen nagy a nővérhiány, s általában a legjobbak mennek külföldre, és a jól képzett magyar ápolónőket nem pótolják a hozzánk érkező külföldiek. Jelenleg a kórházakban átlagosan a nővérállások 30 százaléka betöltetlen, ez az arány a 90-es évek elején még csak 10 százalék körüli volt. Az elnök szerint nemcsak az aggasztó, hogy az utóbbi két-három évben megnőtt a pályaelhagyók száma, de főként az, nincs utánpótlás. Az egyesület által már három évvel ezelőtt javasolt tanulmányi ösztöndíj és a nővérpótlék-emelés következményeként ugyan a korábbi átlag tízzel szemben tavaly már a húszat is elérte a nővérképzőkbe jelentkezők száma, ám mindig voltak olyan iskolák, ahol kellő számú jelentkező hiányában nem is tudták elindítani a képzést. Ráadásul a minimálbér-emelés - pozitívumai mellett - egyelőre feloldhatatlan bérfeszültséget teremt a pályakezdő és az évek, évtizedek óta dolgozó nővérek között.

A megvalósult álom: nővérnek lenni Németországban

Annak ellenére, hogy Németország tisztességesen megfizeti az állampolgárait ápoló személyzetet, mégis kritikus nővérhiánnyal küszködik. Eddig Spanyolországból és Portugáliából próbálták pótolni a hiányt, ám most úgy tűnik, beváltak e célra a magyarok is. Sikerült megszólaltatni egy Münchenben dolgozó fiatal nővért, aki korábban a pécsi tüdőszanatóriumban tevékenykedett. B. Andrea közölte: nincs honvágya, remekül érzi magát odakint, azért, mert megbecsülik. A másfél évtizedes szakmai gyakorlattal rendelkező ápolónő jelenleg a szociális ellátás területén tevékenykedik, otthon ápolási feladatot lát el. Munkájához már kiérkezésének napján kapott egy autót, s főnökével 3200 márkás havi fizetésben állapodtak meg. Két hónap múlva azonban a munkaadója 300 márkával megemelte a bérét, mondván: elégedett a teljesítményével. A volt pécsi nővér jelenleg egy bérelt lakásban él Münchenben, s nincsenek a korábbiakhoz hasonló megélhetési gondjai. Ezért - mint mondja - esze ágában sincs hazajönni, mindent elkövet azért, hogy minél tovább odakint maradhasson. Az ok kézenfekvő: Münchenben nem csak megfizetik őt, de olyan korszerű ápolási eszközökkel dolgozhat, amiről idehaza csak álmodhatnak Andrea kolléganői.