Csak a Magyar Rádióé lehet a nyugati URH-frekvencia

Jövő tavaszig elkezdődhet a műsorsugárzás a Kossuth adó korszerű, nyugati URH-hullámhosszán. Az ORTT pályázatán csak a Magyar Rádió indulhat, kezdetben a lakosság 61 százalékát elérő lefedettséggel. Az éves műsorszolgáltatási díj minimuma 3,75 millió.

Legkésőbb jövő március-áprilisban a korszerű, úgynevezett CCIR-normájú URH-sávban is hallható lesz a közszolgálati rádió Kossuth adója. A január közepén kiírt tervezet alapján a napokban tartott közmeghallgatáson elhangzott észrevételek feldolgozása után jelenik meg a végleges pályázat.

A CCIR-sáv szépséghibája, hogy - nem lévén több országos, lényegében csak a földrajzi akadályok miatti lyukakkal megszakított - egybefüggő országos frekvencia, a Kossuthot a pályázatban előírt fázisok elteltével - a harmadik év végén - is csak a lakosság körülbelül háromnegyedében lehet fogni ezen a hullámsávon.

A kiírással az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) hosszadalmas jogértelmezési vita végére tett pontot. Korábban többen vitatták, kaphat-e újabb frekvenciát a MR a médiatörvény módosítása nélkül. Az 1996-ban hatályba lépett jogszabály ugyanis egyértelműen kimondja: az MR a Danubius Rádió értékesítése után egy középhullámú mellett két CCIR-normájú URH-frekvenciát vehet igénybe; ez utóbbiak már elkeltek a Bartók és a Petőfi részére. A jogi kiskaput az a passzus teremtette meg, amely szerint a közszolgálati kötelezettségek teljesítéséhez új frekvencia jelölhető ki. Márpedig - érveltek a MR-ban és az ORTT-ben egyaránt - a zajos és drága középhullám ma már alkalmatlan a kor igényeinek eleget tevő műsorszolgáltatásra, a keleti, CCIR URH vételére pedig mind kevesebb készülék alkalmas.

A hét évre szóló, később korlátlan számban meghosszabbítható lehetőségre pályázati ajánlatot a MR nyújthat be - teszi egyértelművé a jogosultságra vonatkozó szándékot az ORTT. Ezen is volt nézetkülönbség, mert "tartani lehetett" attól, hogy - noha közszolgálati célra szánják a frekvenciát, amelyen nagy kereskedelmi bevétel nem érhető el - lennének vállalkozók, akik esetleg elhalásznák a frekvenciát a MR elől.

A műsorszolgáltatás éves díja legkevesebb nettó hárommillió, amelyet az inflációs indexszel évente megnövelnek. A csekély összeg fejében azonban a teljes műsoridő legalább 70 százalékában közszolgálati programokat kell készíteni, a kiemelten közszolgálati műsorok alsó küszöbe - az éjszakai órákat kivéve - még szigorúbb: 40 százalék közérdekű és politikai magazin, nyolc-nyolc százalék hír, információ, interjú, vita, eszmecsere és kultúra, művészet, tudomány. Zenét legkevesebb 12 százalékban kell adni, éves átlagban 15 százalék hazai gyártásút.

A MR dolgát - ha nyer - az is nehezíti, hogy a komplikált frekvenica-öszeállítás következtében az első esztendő végéig 22 adóállomással a lakosság 61 százalékához fog eljutni a jel, a következő esztendőben újabb 18 relével 67, végül a maradék hét átjátszóadó segítségével 75 százalékához.