Számos bejelentést ellenőrzött már a rendőrség, de egyelőre nem sikerült nyomára bukkanni sem a hét végén eltűnt Károli Bibliának, sem a tolvajoknak. A határállomásokon továbbra is a szokásosnál alaposabban vizsgálják át a kifelé haladók csomagjait, de a szigorúbb ellenőrzés sem vezetett eddig eredményre.
A vizsolyi bűncselekmény körülményei újra azt mutatják, hogy megoldatlan Magyarországon a műkincsek őrzése. A baltával felfegyverzett tolvajok gyakorlatilag akadálytalanul jutottak be a templomba, s emelték el az ország egyik legbecsesebb, ennek ellenére üvegvitrinben őrzött muzeális könyvét.
Néhány jól felszerelt múzeumon és közvetlen rendőrségi riasztással rendelkező magángyűjteményen kívül nem megfelelő a hazai műtárgyak védelme - mondta érdeklődésünkre Cselovszki Zoltán, a kulturális tárca örökségvédelmi hivatalának elnöke. Különösen a templomokban őrzött egyházi javak jelentenek könnyű prédát a műkincstolvajok számára.
A kaotikus helyzetre jellemző, hogy egyedisége, történeti-kulturális jelentősége ellenére a vasárnap hajnalban ellopott Vizsolyi Biblia sem tartozik a védett műtárgyak közé. Ennek oka - tudtuk meg Cselovszki Zoltántól -, hogy senki nem kezdeményezte eddig a biblia ezen példányának védetté nyilvánítását.
Súlyos probléma az is, hogy jelenleg nem ismert, hány műtárgy található az országban, hol, milyen körülmények között őrzik ezeket. Hihetetlenül hangzik, de igaz: semmiféle összesített műkincsnyilvántartás nem készült eddig. Még a 400 ezer hazai védett műtárgyról sincs központi katalógus, bár ezek döntő többségéről legalább leírás, fénykép rendelkezésre áll.
Noha egyedisége miatt a Károli Bibliára ez nem érvényes, a dokumentáció hiánya sokszor megnehezíti hasonló ügyekben a rendőrségi nyomozást. Az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága keretében működő, kifejezetten ilyen esetekre specializálódott nyomozók évek óta sürgetik egy számítógépes adatbázis felállítását. A rendőrségnél és a határállomásokon is hozzáférhető, színes fényképet, tárgyleírást tartalmazó rendszer révén könnyen azonosíthatnák a körözött tárgyakat, megnehezítve ezzel az ellopott értékek külföldre juttatását.
Az örökségvédelmi hivatal már megkezdte egy ilyen hálózat kiépítésének előkészítését. Az Informatikai Kormánybiztosságnál kívánnak pályázni a régészeti-műemléki-műtárgyi értékeket magában foglaló kulturális örökség nyilvántartásának kiépítésére - tudtuk meg Cselovszki Zoltántól.
Kiszolgáltatott egyházi javak, védtelen templomok
Az evangélikus egyház múzeuma hat éve kezdte meg műemlékeik és műtárgyaik összegyűjtését, fényképes nyilvántartásba vételét - mondta Harmati Béla László, az Evangélikus Múzeum igazgatója. A múzeumigazgató szerint jelenleg több helyen is veszélynek vannak kitéve a kegytárgyak. Az egyház azt szeretné elérni, hogy a legértékesebb kegytárgyaikat vagy a múzeumban, vagy páncélszekrényekben a parókiákon őrizhessék. Ehhez azonban sokkal több pénz kellene, mint amennyi ilyen célra most van - mondta Harmati, aki hozzáfűzi: egyelőre még azt sem sikerült elérni, hogy minden templomot riasztóval lássanak el.
Farkas Attila, a katolikus egyház országos közgyűjteményi központjának igazgatója szintén azon a véleményen van, hogy a most rendelkezésükre álló pénz sokszorosára volna szükség ahhoz, hogy minden plébániát rendőrséghez bekötött riasztóval lássanak el. A nagyobb katolikus gyűjtemények Farkas Attila szerint azonban maximális biztonságban vannak. A katolikus egyház elkészítette műtárgyai teljes fotóarchívumát és nyilvántartását.
A református egyház debreceni kollégiumának gyűjteményi igazgatója szerint sarkalatos probléma, hogy főként múzeumok, közgyűjtemények pályázhatnak biztonsági berendezésekre. A vidéki kisebb egyházközségek sok esetben talán tudomást sem szereznek a lehetőségekről - véli G. Szabó Botond.
Korábban:
Nincsenek előírások a templomi műkincsek védelmére
Fórum:
Könyvajánlat:
Ajánlat: