A fővárosi önkormányzat 1999-ben fogadta el azt a programot, amellyel 200 milliárd forintból tíz év alatt megszűnik az a jelenlegi állapot, hogy tisztítatlanul ömlik a szennyvíz a Dunába. Az európai uniós csatlakozás feltétele a biológiai tisztítás: a 100 ezer főnél kisebb népességű városok 2015-ig kaptak haladékot, Budapestnek 2010-ig kell megfelelnie az előírásoknak. A szennyvízprogram teljesítése minden ország számára követelmény, amely csatlakozni szeretne az európai közösséghez, így várhatóan északi szomszédaink is fejlesztésekbe kezdenek - mondta el Vajda Pál főpolgármester-helyettes. Ha nem ömlik a kommunális szennyvíz a Dunába, akkor olyan tiszta lesz a folyó, hogy ismét lehet majd fürdeni a fővárosi partszakaszon.
Jelenleg évente 180-190 millió köbméter folyékony hulladék kerül Budapesten a Dunába. Ennek mindössze 20 százalékát tisztítja valamilyen berendezés. Idén azonban befejeződik a dél-pesti szennyvíztisztító fejlesztése, amely naponta 80 ezer köbméter vizet képes mentesíteni a káros anyagoktól. Ennek hatása leginkább a ráckevei Duna-ágnál lesz látványos.
Az észak pesti tisztító - rekonstrukciója után - a szennyvízben lévő iszapot választja el, s ezt kamionok szállítják majd a lerakókba. Ezt a beruházást 4 milliárd forinttal támogatja az Európai Unió a PHARE program keretében. A fejlesztés mostani állomása azt teszi lehetővé, hogy határértékre lehessen csökkenteni a nitrogén és a foszfor mennyiségét. A telep a jelenlegi 145 ezer helyett naponta 200 ezer szennyvizet tisztít majd meg, s így a dél-pesti tisztítóberendezéssel együtt már 35 százalékra emelkedik a Dunába kerülő, de biológiailag megtisztított szennyvíz aránya. A program nagyságát érzékelteti, hogy 2005-ig várni kell a beruházás befejezésére.
A szennyvizet azonban el is kell vezetni a tisztítótelepekhez, ezért az elkövetkező években Budapest több pontján is nagy főgyűjtő csatornák épülnek. Már elkészült a Szilas menti és a Rákosvölgyi-csatorna, valamint az angyalföldi átemelő berendezés, s ezzel sikerült megfogni az észak-pesti szennyvizet. Idén a Bécsi úti, a Csillaghegyi főgyűjtő és a Pók utcai átemelőtelep építésébe fog bele a főváros. Ezek segítségével a Duna alatt vezetik át a szennyvizet az észak-pesti telepre, amellyel már 50 százalékra emelkedik a tisztítási arány.
Mintegy 100 milliárd forintból készül majd el a központi szennyvíztisztító, amely Pest és Buda középső részét mentesíti a szennyezéstől, s naponta 340 ezer köbméter vizet tisztít meg. A beruházás költségeinek 40 százalékát ISPA támogatásból fedezik, 30-30 százalékot pedig a főváros és a kormány áll. Megkezdődött a telekvásárlás, a Mahart egyik ingatlanán kap helyet a monstre berendezés. Mivel a közelben, a Csepel-sziget északi részén nagyszabású városfejlesztési program indul, így az új tisztítónak teljesen zárt rendszernek és csöndesnek kell lennie. Erre a telepre vezeti majd a budai főgyűjtő csatorna a rakpart alatt a szennyvizet. Most még a világörökség részén, a rakpartnál hektoliterszám ömlik a szennyvíz a Dunába.
Dél-Budán is hasonló beruházás készül, amely azonban nemcsak a fővárost, hanem a környező agglomerációs településeket is kiszolgálja majd. Teljesen fölösleges ugyanis Budán és Érden is tisztítót építeni. Ráadásul ha Budapest összefog a környező településekkel, úgy európai támogatást is könnyebben kapni a beruházásra.
A teljes program 2010-re fejeződik be, s ekkor már 98 százalékos lesz a tisztítási arány. Ezért építenek a kerületek is lázasan mindenfelé csatornát, hogy rá tudjanak csatlakozni a főgyűjtőkre. Ezeket a fejlesztéseket támogatja a fővárosi önkormányzat a stratégiai alapból, évente 3 milliárd forint értékben.
A program megvalósulásával ugrásszerűen javul majd a Duna vízminősége, s mivel a szomszédos országok számára is az EU-csatlakozás feltétele a szennyvízkérdés megoldása, így 10-15 éven belül valóban olyan kék lehet a Duna, mint évszázadokkal ezelőtt volt.
Vajda Pál megjegyezte: szülei annak idején arról meséltek neki, hogy a 20-as években még javában fogták a kecsegéket a Dunából, ám a 60-as években már fürdeni sem lehetett a folyóban. Akkoriban emelkedett meg jelentősebben a főváros lakóinak száma, hiszen akkor épültek meg városszerte a nagy lakótelepek.