Felismervén, hogy tarthatatlan állapot egy európai világvárosban a majd 1000 kilométer földút - pontosan 916 708 méter -, a parlament és a fővárosi önkormányzat is olyan döntéseket hozott, amellyel egy nagyobb volumenű beruházás pénzügyi alapjait teremtették meg.
A parlament 5-5 milliárdot különített el infrastrukturális fejlesztésekre a kétéves költségvetésben, míg a főváros saját lehetőségeihez képest szintén nagy erőfeszítést tett az évi 3-3 milliárd folyósításának vállalásával.
Egyébként az említett összegeket a parlament valójában szintén a Budapestnek szánt pénzből vette el - jegyzi meg Borsány György, a fővárosi önkormányzat képviselője, aki oroszlánrészt vállalt abban, legyen végre forrás a földutak aszfaltozására.
A városatya szerint, ha képesek lennének a finanszírozásban ezt az ütemet tartani, még akkor is 5-6 évre lenne szükség, hogy valamennyi földút eltűnjön a fővárosból. Borsány György most készít elő egy olyan előterjesztést, amely elhárítja az adminisztratív akadályokat, s a kerületek esetében folytatódhatna a tavaly megkezdett beruházások finanszírozása.
Bármilyen furcsán is hangzik, de nem könnyű elkölteni a rendelkezésre álló forrásokat - mondja Szabó Lajos Mátyás, a XVI. kerület polgármestere. Ebben a városrészben tavaly és idén is 600 millió forintot költenek aszfaltozásra és csatornázásra. Amikor 2000-ben saját erőből elindították ezt a programot, a kerület 320 kilométernyi úthálózatából 78 volt aszfaltozatlan. Ebben az évben 15 utcát burkoltak le, 2001-ben és 2002-ben is nagy erőkkel folynak a munkálatok, ezért úgy kalkulálnak, hogy 194 bejelentkezett utcából 120-szal végeznek. Ebben a kerületben ugyanis minden telektulajdonosnak 45 ezer forint hozzájárulást kell fizetni, s csak akkor indulhat a beruházás, ha megvan a kellő számú jelentkező. A polgármester szerint ez az összeg töredéke a beruházásnak, amit az ingatlanok értéknövekedése azonnal ellensúlyoz.
Véleménye szerint a külső kerületek hivatalai nem voltak felkészülve, hogy ilyen rövid idő alatt, ekkora volumenű beruházást bonyolítsanak le. A tervek elkészítése, a legkülönfélébb hatósági engedélyek beszerzése, a közbeszerzések intézése rendkívül munka- és időigényes feladat volt és nagyon alapos átszervezést igényelt a hivatalban.
Csapdahelyzetbe kerültek a kerületek ezekkel a beruházásokkal - mondja Ambrus János, a XV. kerület alpolgármestere. Egyrészt most szinte minden fejlesztési forrás útépítésekre megy el, másrészt a földutak burkolása mellett kevesebb figyelmet tudnak a gyorsan romló, korábban már aszfaltozott utakra fordítani. Így könnyen előállhat az a helyzet, hogy mire eltűnnek a földutak a kerületben, a meglévő útállomány egy jelentős része válhat használhatatlanná.
Korábban:
Háromszor annyi útfelújítás lesz a fővárosban, mint tavaly
Nem hiányzik a könyvtárából?