<P class="MsoNormal">A parlagfű támad, a védőprogram késik

Többéves előkészítés után elkészült egy országos parlagfű-mentesítési program. A pollenérzékenyek több mint másfél milliós hazai tábora azonban egyelőre nem számíthat érdemi javulásra. A kormány ugyanis elnapolta a parlagfű elleni védekezésről szóló döntést.

Noha Magyarországon ma már népbetegségnek tekinthető a parlagfű-allergia, régóta késik a gyomnövény elleni védekezés megszervezése. Egyes jogszabályok hatályba lépése (például a gyommentesítést megkövetelő növényvédelmi törvény), önkormányzati lépések (sok helyen előírták a kaszálást) ellenére az összehangolatlan akciók eddig nem vezettek eredményre. Sőt évről évre emelkedik - lassan megközelíti a kétmilliót - a különféle növényekre (leginkább a nyár végétől virágzó parlagfűre) allergiások száma, nő a gyomokkal fertőzött területek nagysága.

Civil szervezetek és több szakmai fórum követelésére a közelmúltban hét tárca - földművelésügy (FVM), belügy (BM), környezetvédelem (KöM), közlekedésügy (KVM), egészségügy (EüM), szociális (SZCSM), pénzügy (PM) - közreműködésével elkészült egy átfogó, az egyes tárcák feladatait, felelősségét meghatározó több évre tervezett országos program. Bár a szakmai döntéshozó fórumok támogatták az FVM által benyújtott előterjesztést, a kormány március 5-ei ülésén nem hozott érdemi döntést a programról. A Miniszterelnöki Hivatalból származó információk szerint azért nem, mert a választások időszakában a kabinet már nem kívánt jelentős költségvetési kiadásokkal járó határozatot hozni. A kötelező kaszálást, a programban közreműködő kormányzati szervek létszámának bővítését és egy nagyszabású médiakampányt is magában foglaló országos parlagfűprogram több milliárd forintot igényel.

A program kidolgozásában közreműködő Levegő Munkacsoport (LM) csalódással fogadta az országos akcióról szóló döntés elnapolását. Félő, hogy ez egyben a program minimum egyéves csúszását jelenti - mondta a Magyar Hírlapnak Lukács András, a zöldszervezet vezetője. Ha az érdemi döntés a 2003. évi költségvetési törvény tervezéséig nem születik meg - áll az LM Vonza András földművelésügyi miniszterhez írt levelében -, a határozati javaslatban szereplő jövő évi feladatok végrehajtása bizonytalanná válik.

A zöldszervezet ezért az előterjesztés ismételt napirendre tűzését kérte a minisztertől. Bár meglehetősen költséges a parlagfű elleni védekezés megszervezése, hosszú távon mégis jelentős megtakarítást jelentene végrehajtása. Az egészségbiztosító adatai szerint évente növekvő összeget - az utóbbi időben megközelítőleg 3 milliárd forintot - fordítanak az allergiások ellátására. Nagyjából ennyire lenne szükség ahhoz, hogy az ország jelentős részén belátható időn belül visszaszorítsák a kellemetlen tüneteket kiváltó gyomnövényeket.

Mint Szentey Lászlótól, az FVM tanácsosától megtudtuk: a tárca nem mondott le az előterjesztés elfogadtatásáról. Az új kormány megalakulása után ismét beterjesztik a tervezetet.

Virágoznak a kőrisek, a nyárfák és a tiszafák

A korai tavasz miatt tavalyhoz hasonlóan idén is az átlagosnál korábban kezdődött a pollenszezon. A mogyoró és az éger virágzása mára lényegében befejeződött, a kőriseké és a nyárfáké viszont most kezdődik. Az ÁNTSZ aerobiológiai mérőhálózatának legfrissebb adatai szerint ezekben a napokban tetőzik a tiszafák és a citrusfélék pollenszórása. Az esősre fordult időjárás következtében csütörtökön csökkentek a pollenértékek, de a csapadék megszűntével a jövő héten ismét magas pollenszintek várhatók.

Nem hiányzik a könyvtárából?

Építsünk allergiaűző kertet

Korábban:

Jövő héttől támad a parlagfű