Szilágyi Mihály, a törzs vezetője elmondta az [origo]-nak, hogy a főváros árvízvédelméért felelős szerv hármas feladatot lát el. Egyrészt biztosítják, hogy a Duna ne lépjen ki a medréből, másrészt megakadályozzák, hogy a víz a különböző építményeken - csatornabeömlők, közúti lehajtók, kifolyók - betörjön a gátak mögötti területekre, elöntve az alacsonyabb fővárosi területeket, pincéket, metrót. Gondoskodni kell a gátak mögött összegyűlő csapadék- és esővízről is, ezeket szivattyúkkal emelik át a mederbe, mivel ilyen vízállásnál maguktól már nem folynának be a folyóba.
A Duna budapesti szakaszán hét szakaszmérnök irányítja a védelmi munkálatokat, három Budán, három Pesten és egy a Margitszigeten. A védelem előkészítése során a védelmi vonal 89 kilométere mentén több mint 100 helyen zárták le a zsilipeket, helyeztek ki árvízvédelmi gerendákat és homokzsákokat, hogy megakadályozzák a víz gátak mögé kerülését. A Dunába befolyó vizeket 87 ponton szivattyúkkal emelik a mederbe, a védelmi munkálatokban több mint 100 ember vesz részt.
A mostani ár amúgy az elmúlt száz év 7 legnagyobb vize közé tartozik, ha az előre jelzett 780 centiméteres magasságba emelkedik a vízszint. A gátak azonban tíz méter magas vízállásig nyújtanak védelmet, ami 130 centiméterrel nyúlik az eddig regisztrált legnagyobb árvíz szintje fölé.
Az ár által leginkább veszélyeztetett terület a Római-part, mivel itt csónakházak, szállodák és lakóházak épültek a hullámtérben, a gát ugyanis a Királyok útja mentén húzódik. Az itteni védelmet a III. kerületi polgári védelem irányítja.
Korábban: