A Legfelsőbb Bíróság teljes terjedelmében felülbírálta és hatályon kívül helyezte az Erdélyi Nándor ügyében hozott elsőfokú ítéletet, és új eljárás lefolytatására szólította fel a Fővárosi Bíróságot. A Legfelsőbb Bíróság szerint az első fokon eljáró tanács több hibát is elkövetett: nem derítették fel maradéktalanul a tényállást, ellentmondásosan értékeltek több bizonyítékot; a bizonyítékokat amúgy is csak felsorolták, nem vetették össze, nem elemezték őket; a vádlott vallomásait egyszer hitelesnek, egyszer hiteltelennek értékelték.
A Legfelsőbb Bíróság hosszan, részletekbe menően fejtegette az első fokon eljáró tanács hibáit, és ezek súlyosságára hivatkozva más tanácsot jelölt ki az eljárás ismételt lefolytatására.
Az ügyben jelentkezett egy új tanú is, aki terhelő vallomást tett Erdélyire. A nő március 12-én jelentkezett az ügyészségen, és azt állította: tudja, hogy a Kinizsi utcai gyilkosság idején hol tartózkodott a bolti gyilkosságokkal vádolt Erdélyi Nándor, a tanú barátnőjénél lakott ugyanis albérletben Erdélyi. Barátnőjétől tudja azt is: éppen a Kinizsi utcai bolti gyilkosság napján, estefelé szóvá tették Erdélyinek, hogy nem fizet albérleti díjat. Erdélyi erre lement az utcára, majd amikor visszajött, kifizette az albérleti díjat, és meghívta őket egy cigányzenés vacsorára is. Az új tanú barátnője állítja: annyira fél, hogy nem mert jelentkezni az ügyészségen.
A tanú a főügyészségen március 12-én elmondta azt is: azért tett vallomást, mert a sajtóból hallott a március 3-i tárgyalásról, és nem akarja, hogy felmentsék Erdélyit. A vád képviselője erre hivatklozva a tárgyalás elején kezdeményezte az eljárás újbóli lefolytatását. A vádlott védője ismételten védence felmentését kérte, szerinte az új tanú vallomása nem releváns.
Erdélyi Nándor az utolsó szó jogán felszólalt a Legfelsőbb Bíróság előtt. Azt kérte a bíróságtól, hogy mentsék fel, vagy enyhítsék büntetését, mert nem követte el a gyilkosságokat. Erdélyi csak azt ismeri el, hogy okarat-hamisítást követett el, és jogellenesen tartózkodott Magyarországon.
Erdélyi Nándort 1998 tavaszán gyanúsította meg a rendőrség bolti sorozatgyilkosságokkal. Erdélyi több részletes vallomásban elismerte a rablógyilkosságokat, de még a nyomozás során visszavonta beismerését, majd a visszavonást is visszavonta, a bírósági eljárás során pedig már következetesen tagadott. A rendőrségen maga jelentkezett azzal, hogy a Fenyő-gyilkossággal összefüggő információkat akar átadni a felajánlott milliós jutalomért. Mióta előzetesben van, Erdélyit tanúként hallgatták meg a bombagyárosként ismertté vált Dietmar Clodo büntetőperében is.
A Fővárosi Bíróság a vád szerint Erdélyi által 1998 január-februárjában elkövetett négy emberölésből a csepeli kettős gyilkosságot találta bizonyítottnak, egy VII., illetve egy IX. kerületi halálos bolti támadás ügyében azonban bizonyítékok hiányában felmentette a vádlottat. A vád szerint a négy gyilkosság során az elkövető összesen alig több mint 50 ezer forintot zsákmányolt. Első fokon 2000 novemberében a Fővárosi Bíróság életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a jugoszláv állampolgárságú, magyar származású férfit, aki a nem jogerős határozat szerint leghamarabb 23 év múlva bocsátható feltételesen szabadlábra. Az ügyész mind a négy gyilkosság esetében a bűnösség megállapításáért és az elsőfokú ítélet súlyosbításáért fellebbezett, a védelem pedig felmentésért. Így került az ügy másodfokon a Legfelsőbb Bíróság elé.
Az eljárás során készített orvos szakértői vélemény szerint Erdélyi pszichopata, deviáns személyiség, kóros hazudozó, ez azonban nem korlátozza büntethetőségét. A Fővárosi Bíróságnak jobbára közvetett bizonyítékok alapján kellett megállapítania a tényállást.
Korábban:
A Legfelsőbb Bíróság előtt a bolti sorozatgyilkos