Bajban vannak a laboratóriumok

A laboratóriumi vizsgálatok megbízhatósága kerülhet veszélybe, a kórházak pedig újabb százmilliós veszteségekkel számolhatnak, miután mintegy 40 százalékkal csökkent az ellenőrzések finanszírozása - állítják a szakemberek. Az OEP ugyanis teljesen elkülönítette az ezekre a vizsgálatokra szánt keretet. Ráadásul a valóságosnál lényegesen kevesebb teljesítményre számolták ki a rendelkezésre álló összeget.

Újabb, átlagosan összesen 300 millió forintos veszteséggel számolhatnak a megyei kórházak, egyetemek és országos intézmények, miután közel 40 százalékkal csökkent a laborvizsgálatok finanszírozása. Ezzel az országban összesen 550 laboratórium működése és szolgáltatásának színvonala kerülhet veszélybe. Mindennek az az oka, hogy az egészségbiztosító januártól leválasztotta a vizsgálatokra szánt keretet, s ezzel egyidőben 13,7 milliárd forintos, úgynevezett "laborkasszát" hozott létre. (Mindez azért most jelentkezik először problémaként, mert az egészségügy finanszírozása három hónapos csúszással történik.)

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) már év végén bejelentette, szándékát a kassza elkülönítésére arra hivatkozva, hogy a laboratóriumi vizsgálatokra kifizetett összeg nagysága az elmúlt években indokolatlanul és jelentősen megemelkedett. Akkor, elsősorban a H-Med nevű szolgáltatónál kimutatott rendkívüli és különösen költséges vizsgálatok miatt tartotta a finanszírozó szükségesnek a változtatást. Bebizonyosodott ugyanis, hogy csak egyfajta vizsgálatra, az úgynevezett pcr-ellenőrzésekre egy év alatt kétmilliárd forintnál is több pénz folyt ki a "nagy kasszából". (Ennek a speciális vizsgálatnak a szabályozása azóta már megoldódott.)

"A legnagyobb veszteséget az okozza, hogy az amúgy is alultervezett keret most elkülönített részét a 2000-es év adatai alapján számolták ki, miközben évente 20 százalékkal nő a vizsgálatok száma" - nyilatkozta dr. Muszbek László az Orvosi Laboratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollégiumának elnöke. - A már eddig is körülbelül 40 százalékkal alulfinanszírozott vizsgálatokra most még ugyanennyivel jut kevesebb. Szakmai számítások és az Állami Számvevőszék korábbi felmérése szerint a valós költséget legalább 1,4-1,5 forintos pontérték fedezné, amely mostanra már 0,58 forintra zsugorodott. A kettő különbségét pedig a kórházaknak, országos intézményeknek, egyetemeknek kell kipótolniuk - nyilatkozta a professzor.

Dr. Horváth Andrea, a Magyar Labordiagnosztikai Társaság leendő elnöke, szerint a laborkasszát kizárólag szakmai szabályozással együtt lehetett volna leválasztani. A szakember szerint nemzetközi és természetes folyamat, hogy a mind korszerűbb technika miatt egyre több a vizsgálatok száma és ezek mind nagyobb része a fekvőbeteg ellátásból a járóbeteg ellátás felé tolódik. Mindezek alapján a külön labordiagnosztikai keret még akár indokolt és szakmailag támogatható is lenne, jelenleg azonban a vizsgálatkérőknek senki sem szabja meg "meddig ér a takarójuk" - véli Horváth Andrea.

Ennek alapján a szakma olyan szabályozást javasol, amely előírja, pontosan mekkora az orvos kerete. Ha ebből valamennyit megtakarít, az a saját haszna kell hogy legyen. Akkor azonban, ha a beteget nem tudta meggyógyítani, csökkentett finanszírozást kapna.

A szakmai szervezetek számára érthetetlen, miért nem teljes átszervezés, strukturális váltás mellett vezették be a változtatást. Így úgy tűnik - állítják - mintha tönkre akarnának tenni a szolgáltatókat. A mostani különbözetet ugyanis egyértelműen a kórházak fizetik majd. Ennek ellenére a szakemberek szerint szakmai szabályozók nélkül a változtatásnak pillanatnyilag olyan hatása van, mintha az egészségügyi privatizációhoz keresnének olcsó piacot az illetékesek.