Az LB ma határoz a kastélyperben

Köteles-e visszafizetni a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság azt a 300 millió forintos támogatást, amelyet még 1997-ben kapott a környezetvédelmi tárcától a Grassalkovich-kastély felújítására. Erről dönt ma a Legfelsőbb Bíróság (LB), ha a minisztérium meg nem szünteti a pert. A támogatást még Baja Ferenc idején ítélték oda, majd Pepó visszakövetelte. Közben az Orbán-kormány tavaly december 29-ei határozatával hozzájárult ahhoz, hogy a kht. bankhitelt vegyen fel 1 milliárd 300 millió forintos állami kezességvállalással.

Az állami tulajdonú gödöllői Grassalkovich-kastély rendbehozatala a rendszerváltozás után kezdődött el. Az Antall-kormány idején előkészítették, a Horn-kabinet alatt megkezdték az építkezést. A tennivalók megszervezésére két minisztérium a helyi önkormányzattal együtt létrehozta a Gödöllői Királyi Kastély Kht-t. A folyamat perbe torkollott. Az intézkedések ugyanis ellentmondóak voltak.

A Királyi Kastély Kht. 1997. december 10-én, Baja Ferenc minisztersége idején írt alá szerződést a környezetvédelmi tárcával arról, hogy a központi környezetvédelmi alapból 300 millió vissza nem térítendő támogatást kap. Feltétel volt, hogy a munkálatokhoz 1 milliárd saját erőt használjon fel, ami bankkölcsön is lehet. A kht. hitelfelvételt ígért. A kölcsönt azonban nem vette fel, hanem csak 7 millió készpénzt fordított a kivitelezésre a 300 milliós támogatáson kívül. Körösvölgyi László, a kht. igazgatója - aki 1999-től tölti be ezt a posztot -, úgy véli, a hitelfelvétel 1997-98-ban a csőddel lett volna egyenértékű.

Miután a környezetvédelmi támogatás szabályait 1999-ben módosították, a tárca új vezetője, Pepó Pál visszakövetelte az összeg túlnyomó részét: 232 milliót. Bár a vizsgálat szerint a teljes összeget felhasználták az építkezéshez, úgy látta, csupán 68 millió forint ráfordítása lett volna jogos. Önerő nélkül az új szabályok csak akkor engednék meg a 300 milliós támogatást, ha a kastély a világörökség része lenne. Nem elegendő, hogy műemlékként tartják nyilván.

A per 2000 júliusa óta tart, és a Legfelsőbb Bíróság ma tárgyal a kht. fellebbezéséről. A szervezetet ugyanis első fokon az összeg visszafizetésére kötelezte a Fővárosi Bíróság. Az indoklás szerint hiába használták fel a felújításhoz a pénzt, a szerződés egyéb feltételeit nem teljesítették: nem vették fel és állami garancia nélkül nem is akarják felvenni a bankkölcsönt.

Az igazgató tájékoztatása szerint remélhető, hogy a környezetvédelmi tárca eláll keresetétől. A kormány ugyanis tavaly december 29-én határozatban rögzítette: a kht. 1 milliárd 300 millió forint összegben bankhitelt vehet fel, s ehhez az állam készfizető kezességet vállal. A Magyar Hírlap úgy tudja, már tárgyalnak a kölcsönről, és szó van vállalkozói tőke bevonásáról is. Az értékes műemlék rendbehozatala még évekig eltarthat.