Az érvényben lévő állatvédelmi törvény értelmében alapos egészségügyi vizsgálatot követően, etetés, itatás, pihenés biztosításával szabad(na) Magyarországon élő állatot szállítani. A Fauna Egyesület tapasztalatai szerint azonban gyakran nem tartják be az előírásokat. A lehető legtöbb állatot összezsúfolva, minél hamarabb igyekeznek a szállítók célba juttatni élő rakományaikat. Eddig mindezt büntetlenül tehették, hiszen a jogszabály nem adott lehetőséget a vétkesek megbüntetésére. A kormány részben az uniós szabályozás szigorítása, illetve a keményebb fellépést sürgető állatvédők hatására legutóbbi ülésén jóváhagyta az előírásokat megsértő fuvarozók megbírságolását.
Mint Hanzséros Ferenctől, a földművelésügyi tárca (FVM) állatvédelmi felügyelőjétől a Magyar Hírlap megtudta, a megyei állat-egészségügyi hatóságok jogosultak kivetni a bírságot, s ez az eset súlyosságától függően akár több tízezer forint is lehet. Mivel az ilyen szállítmányok többsége északról délre, illetve keletről nyugatra tart - Lengyelország, Litvánia, Oroszország, Románia Bulgária a feladó, Olaszország, Franciaország leggyakrabban a fogadó ország - az állattranszportok többsége a hazai utakon visz keresztül. Hivatalos adatok szerint évente megközelítőleg 50 ezer, legtöbbször bárányt, sertést, lovat szállító kamion érkezik a magyar határállomásokra. A Fauna Egyesület szerint itt kellene az állatorvosi ellenőrzések során kiszűrni a vétkes szállítmányokat. Ezzel egyetértenek az FVM-nél is, csakhogy gondot jelent, mi legyen az ilyen nem megfelelő körülmények között tartott állatok sorsa. Ha visszafordítanák a kamionokat, biztosan elpusztulnának a már egyébként is meggyötört jószágok - indokolta Hanzséros Ferenc az elnézőbb hatósági fellépést.
Az állatorvosok dolgát nehezíti, hogy Magyarországon még nem épült ki az élőállat-szállítmányok útját biztosító infrastruktúra. Egy-két határállomást kivéve nincs a kamionparkolók mellett etető-itató hely, olyan elkerített karám, ahová egy-egy hosszabb pihenőre leterelhetnék a platóról az állatokat. Az FVM szakértője szerint ezeket az állomásokat nem az államnak, hanem a fuvarozóknak kellene megépíteni, és üzleti alapon működtetni.
Elképzelhető, hogy az elmúlt években Európa több pontján pusztító BSE (szivacsos agyvelőgyulladás) véget vet az eddig virágzó élőhúsexportnak. A pihenőhelyek ugyanis járvány szempontból óriási veszélyforrást jelentenek, így az Európai Unió várhatóan nemsokára tovább szigorítja az állatszállítás feltételeit. Az állatvédők szerint a haszonállatokat a tartási helyükhöz legközelebbi vágóhídon kellene a lehető leghumánusabb módon levágni, s csak a fagyasztott vagy feldolgozott termékek exportját szabadna megengedni.