Schwajda nem ment el a Siklós-perre

Ismét nem sikerült pontot tenni a Siklós Mária és a Magyar Építész Kamara közötti közigazgatási per végére, ugyanis a beidézett tanúk közül többen, köztük Schwajda György kormánybiztos, nem jelentek meg. Siklós Mária a Magyar Építész Kamara tavaly decemberben született határozatának hatályon kívül helyezését kéri a bíróságtól. Ez a határozat etikai vétségre hivatkozva kizárta az építész kamara soraiból Siklós Máriát, a Nemzeti Színház tervezőjét.

Tanúmeghallgatással folytatódott a Nemzeti Színház tervezője, Siklós Mária és a Magyar Építész Kamara (MÉK) közötti közigazgatási per szerdán; a Fővárosi Bíróság az építész által kezdeményezett jogi eljárást ezúttal sem tudta lezárni, a tárgyalás október 2-án folytatódik. A bíróság azért döntött így, mert a szerdára beidézett hat tanú közül csak négyen tettek eleget az idézésnek, az ügy elbírálásához azonban elengedhetetlennek tartja Schwajda György kormánybiztos és Vadász György építész meghallgatását.

Az október 2-i tárgyalásra Vajai Tamást, a MÉK etikai és fegyelmi bizottságának korábbi elnökét is beidézik. Siklós Mária a MÉK 2000 decemberében született határozatának hatályon kívül helyezését kéri a bíróságtól: a MÉK etikai vétségre hivatkozva zárta ki soraiból az építészt. A szerdai tárgyaláson az említett döntéshez vezető előzményekről kérdezte a bíróság Eltér István építészt, a MÉK jelenlegi elnökét, Balogh Balázst és Calmeyer Ferencet, a MÉK korábbi elnökeit, illetve Sylvester Ádámot, a Budapesti Építész Kamara (BÉK) elnökét.

A bíróság mindannyiuktól azt szerette volna megtudni, hogyan jutott a MÉK és a BÉK tudomására, hogy Siklós Mária terveket készít a Nemzeti Színházra, illetve milyen szintű tervek voltak azok, s az építész - tudomásuk szerint - felkérés vagy megbízás alapján készítette-e azokat. A tanúk elmondása szerint szóbeszéd, illetve sajtóhírek alapján tudták meg, hogy Schwajda György - a magyar építész szakma elvárásaival ellentétben - nem kíván tervpályázatot kiírni a Nemzetire, és azt Siklós Máriával akarja megterveztetni.

A tanúk beszámoltak arról, hogy a MÉK és a BÉK elnöksége 1999. március 9-ei közös ülésén meghallgatta Siklós Máriát a hallomásokkal kapcsolatban, aki akkor - ismertetésük szerint - arról tájékoztatta a két szervezet képviselőit: csak vázlatokat készít, és nem írásos megállapodás alapján. A tervező akkori elmondása szerint ezek a vázlatok a majdan kiírandó pályázaton részt vevők munkáját segítették volna. Később azonban már arról értesültek, hogy Siklós Mária még a MÉK és a BÉK elnökségével folytatott megbeszélés előtt megbízási szerződést írt alá Schwajda Györggyel a tervek készítésére, és mint az a tervtanács elé vitt rajzokból kiderült, azok nem csak vázlatok voltak, hanem egy komplett épület tervei.

Balogh Balázs és Calmeyer Ferenc is arról számolt be, hogy mindketten egyeztettek a kulturális minisztérium akkori vezetőjével és politikai államtitkárával, illetőleg Schwajda György kormánybiztossal arról: a szakma a Nemzeti Színház kapcsán - amely kiemelt középületnek számít, és megtervezése presztízsértékű - ragaszkodik a pályáztatáshoz. A MÉK két korábbi elnökének vallomásából kiderült, hogy hosszas egyeztetések árán sikerült Schwajda Györgyöt meggyőzni a pályáztatásról, ám "annak kiírási módja a tender értelmét megkérdőjelezte".

A tanúk egyhangúlag számoltak be arról is, hogy a MÉK küldöttgyűlése 1999-ben határozatban deklarálta: a Nemzeti Színházra vonatkozóan csak tervpályázat során készíthet bárki is terveket. Álláspontjuk szerint Siklós Mária ennek a határozatnak ellentmondóan tevékenykedett, amikor terveket készített a színházról, ezért folytatták le vele szemben az első- és a másodfokú szakmai eljárást is.

Korábban:

Elhalasztották a döntést Siklósi Mária perében