"A rendszerváltás egyik eredménye volt a környezetvédelem és a vízügy szétválasztása" - mondta az [origo]-nak Droppa György, a Duna Kör szóvivője, aki a Centrum Párt jelöltjeként a választásokon is indult. Szerinte nem jó, ha ez a két különböző szemlélet összemosódik. Droppa állítja: a két terület szétválasztására azzal a céllal került sor, hogy egymást ellenőrizhessék. "Tulajdonképpen ez egy percig sem működött" - ismerte be ugyanakkor.
Kóródi Mária szerint ugyanakkor összehangolhatók a két terület érdekei, és mivel úgy látja, két egymásra épülő területről van szó, célszerű egy tárcához vonni mindkettőt.
Lányi András, a Védegylet Egyesület szóvivője úgy látja: elvileg a vízügy és a környezetvédelem egyesítése nem elhibázott lépés, gyakorlatilag azonban veszélyt rejt magában. Szerinte ugyanis a környezetvédelmi szakapparátust szétzilálták az előző kormányok. Lányi szerint Pepó Pál minisztersége volt a mélypont, "de Baja Ferencet sem véletlenül bírálták". Ráadásul a környezetvédelmi ágazat csak másfél évtizedes múltra tekint vissza, míg a vízügyi másfél évszázadosra - tette hozzá. "Ezért a vízügynek erős, összetartó szervezete van, ami lényegében félkatonai apparátusra épül. Ha ez a kompakt, kitűnő érdekérvényesítő társaság megjelenik a Környezetvédelmi Minisztériumban, az ő kezükbe kerül a kezdeményezés" - mondta Lányi az [origo]-nak. Hozzátette: eddig legalább a különböző tárcák közötti egyeztetésnél hangot kaphattak a Tisza vagy a Duna jövőjével kapcsolatban olyan álláspontok, amelyek a gátakban, építkezésekben gondolkodó lobbi álláspontjával szemben álltak. Ha azonban a két terület egy tárcához kerül, nem lesz lehetőség ezeket az eltérő véleményeket nyilvánosan megvitatni.
A leendő miniszter szerint nagy változások várhatók a tárca működésében. "Az előző négy évben nem folyt korszerű munka, főleg nem a ciklus első felében. Utána legalább nagy személyi botrányok nem voltak" - állítja. Konkrét kérdések tekintetében azonban egyelőre nem akart nyilatkozni, mert mint mondta: a téma avatott szakértőivel előbb áttekintik az ügyeket, és ez alapján hozzák meg döntéseiket.
Droppa mindenképpen fontosnak tartja, hogy a domináns szerep a környezetvédelemé legyen. Szerinte ugyanakkor a vízügy mindig is lényegesen több támogatást kapott, "és ezt egy házon belül nehéz összeegyeztetni". Hozzátette: az lenne a szerencsés, ha a vezetőség is elkötelezett lenne a környezetvédelem iránt, vagyis több szakember és kevesebb politikus kapna pozíciót. Fontosnak tarja Droppa ugyanakkor, hogy milyen tanácsadói hátteret teremt magának az új miniszter. Ellenpéldaként említette, hogy a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium korábbi vezetőit "három perc alatt megette a vízügyi lobbi képviselője".
Hasonlóképpen vélekedik Lányi András is, aki szintén kifogásolja, hogy nem hozzáértő személy került a tárca élére. "Egy jól képzett szakapparátus bármiről meg tudja őt győzni" - állítja.
Droppa arra is kitért, hogy szerinte több száz milliárd forintok vesznek el a vízügy területén, mert nem megfelelően foglalkoznak a kérdésekkel, például a szennyvíz és az árvíz problémájával. A Duna Kör szóvivője az elkövetkezendő évek tekintetében a fő kérdések között a két terület összeillesztésén és a támogatás elosztásán kívül a szennyvíztisztítás, az árvízvédelem, természetvédelem kérdését emelte ki. "Nem mindegy, hogy mi lesz a hágai perben a vízerőművel kapcsolatban, vagy hogy mi lesz a Duna ökológiájával" - mondta. Szerinte ezekben a kérdésekben nagy ellentétek lesznek a környezetvédők és a vízügyi lobbisták között.
Úgy látja, Kóródi nagy elhatározottsággal lát neki teendőihez, és reméli, hogy folytatódik a tárca és a civil szervezetek közötti párbeszéd. "Mindenesetre a Duna Kör megteszi javaslatait" - mondta.
Kóródi az [origo]-nak ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy mindazokra számít, akik a tudományos életben vagy a civil szervezetek körében, a szakmában elismertségre tettek szert. "Mindenképpen partneri együttműködésre törekszem, ami persze nem azt jelenti, hogy nem lehetnek konfliktusok" - tette hozzá.