Orbán Viktor ügyvezető miniszterelnök szerint a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás után Magyarországnak komolyan meg kell fontolnia a halálbüntetés bevezetését. A leköszönő kormányfő utolsó szerda reggeli rádióinterjújában azt mondta, hogy a halálbüntetést korábban helytelennek tartotta, de miután találkozott a móri bankrablás áldozatainak hozzátartozóival, megváltozott a véleménye.
Orbán szerint annak ellenére, hogy jelenleg a nemzetközi egyezmények nem teszik lehetővé a halálbüntetés visszaállítását, eljön az idő, amikor főként a terrorizmus elleni harc miatt, Európában is megváltozik az ezzel kapcsolatos álláspont. A legsúlyosabb büntetés törvényesítése jelenleg Magyarország EU csatlakozását is lehetetlenné tenné, de Orbán szerint az unió is változik. Orbán hozzátette, hogy Magyarországnak a halálbüntetés bevezetése mellett érvelő európai országok mellé kell állnia.
"Nekünk, magyaroknak azután, ami Magyarországon történt, azt gondolom, hogy azon országok között van a helyünk, akik amellett érvelnek Európában, hogy a halálbüntetés ismételten a nemzeti jogalkotás hatáskörébe kerüljön" - mondta.
Lelkiismeretlen dolog az emberek érzelmeivel, indulataival játszani - reagált Orbán kijelentésére Vastagh Pál, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának MSZP-s elnöke, aki szerint a távozó miniszterelnök is tisztában van azzal, hogy milyen nemzetközi szerződéseket kellene felmondani a halálbüntetés miatt. A volt igazságügyminiszter hozzátette: az Európa Tanácsban levő tagságunk is megszűnne, ha Magyarország bevezetné a halálbüntetést, amit természetesen az MSZP nem támogat.
A halálbüntetés kérdéséről csak kétharmados többséggel dönthetne az Országgyűlés, ugyanis az Alkotmánybíróság szerint a halálbüntetés ellentétes a jelenlegi alaptörvénnyel. A kérdésről nem lehet népszavazást tartani, ugyanis Magyarország Európa Tanács-beli tagsága, mint nemzetközi szerződés tiltja a halálbüntetést, és ilyen kérdésről nem dönthetnek közvetlenül a választópolgárok.
Korábban: