V. fejezet

Oktatás

A. Közoktatás

1. A kiszámítható, nyitott oktatás programja

1.1. A kormány biztonságos és kiszámítható viszonyokat teremt az óvodákban, iskolákban. Megszünteti a kerettantervek monopolhelyzetét és kötelező jellegét. Ösztönözzük a pedagógiai programfejlesztést az állami, regionális, megyei intézetek, valamint szakmai szerveződések bevonásával.

1.2. Megkezdjük a gyerekek iskolai túlterheltségének csökkentését, olyan gyerekközpontú iskolák megteremtését, amelyekben minden gyereknek színvonalas oktatásban és személyes igényeinek megfelelő nevelésben, törődésben van része. Több időt biztosítunk az úgynevezett kulcskompetenciák, a tanuláshoz nélkülözhetetlen kommunikációs készségek és képességek fejlesztésére és ezzel szolgáljuk az alapkészségek, -képességek nyugodt elsajátítását.

1.3. Állami vizsgák rendszerével kívánunk őrködni a minőségen. Folytatjuk az érettségi vizsga 1996-ban elkezdett reformját, az érettségit nem adó szakképző intézményekben továbbtanulók számára pedig előkészítjük az általánosan képző szakaszt lezáró alapműveltségi vizsga bevezetését. Biztosítjuk az intézményi- és renszerszintű mérésértékelés alternatív lehetőségeit. Felülvizsgáljuk az OKÉV működését annak érdekében, hogy az intézmény valóban hatékony szerepet vállaljon a kimeneti vizsgák szervezésében.

1.4. Megerősítjük az iskolák szakmai önállóságát, és visszaállítjuk a szakmai testületek, mindenekelőtt az Országos Köznevelési Tanács jogosítványait, érdemben működtetjük az oktatásügy egyeztető fórumait.

1.5. Kidolgozzuk a közoktatás fejlesztésének stratégiáját és az egységes pedagógusképzés átfogó reformját.

1.6. Megszüntetjük a középfokú iskolák központosított felvételi rendszerét.

2. A versenyképes munkaerő oktatásának programja

2.1. Biztosítjuk, hogy minden középfokú iskolába járó diák ingyen tehessen szert legalább egy idegen nyelven középfokú nyelvvizsgára, az Európai Számítógép Kezelői Jogosítványra (ECDL) és gépkocsivezetői engedélyre.

2.2. Kidolgozzuk az idegennyelv-oktatás fejlesztésének programját, mely aktív oktatáspolitikai eszközökkel biztosítja, hogy minden diák legalább egy nyelvből eredményes közép- vagy felsőfokú, illetve ezzel egyenértékű, akkreditált nyelvvizsgát tehessen.

2.3. Fejlesztjük az iskolák ellátását számítógépekkel, szoftverekkel, tartalmi oktatóprogramokkal. Biztosítjuk a magyar iskolahálózat internet-bekötését, részt vállalva a fenntartási és működési költségekből, illetőleg a géppark folyamatos cseréjében.

2.4. Az alapoktatásban minden tanítási napon biztosítjuk a rendszeres mozgás, a játék, a sportolás lehetőségét. Fejlesztjük a szabadidős és az egyesületi sport intézményi szintű alapjait.

2.5. A kormány megkülönböztetett támogatást kíván adni azoknak az integrált képzési formáknak és programoknak, amelyek az alapképzésben nem válogatják a tanulókat különféle szempontok szerinti elkülönített csoportokba. Jelentősen javítjuk a differenciált oktatás infrastrukturális és pedagógiai hátterét.

2.6. Kiemelt feladatként kezeljük az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére a kollégiumi hálózat fejlesztését. Nem csak a férőhelyek számának növelését, hanem az ott folyó szakmai programok megvalósításához szükséges anyagi támogatást is biztosítjuk.

3. A pedagógus hivatás rangjának helyreállítása

3.1. A kormány kedvező fordulatot akar elérni a pedagógusok, az oktatásban dolgozók anyagi elismerésének több évtizedes rendszerében. 2002. szeptember 1-jétől átfogó és jelentős béremelést hajtunk végre úgy, hogy egy egyszeri 50 százalékos béremelés, majd azt követően a ciklus egészében folyamatos reálbérnövekedés valósuljon meg. A keresetnövelés az átalakított pedagógus bérrendszer keretében történik meg, amely a közszférában bevezetendő diplomás minimálbérhez (100 ezer forint) igazítással az illetménytáblát úgy alakítja át, hogy a alapbérből, szakmai pótlékból, valamint a minőségi munka szerinti bérpótlékból álljon.

3.2. Helyreállítjuk a pedagógus-továbbképzés rendszerét azért hogy a pedagógusok valóban hozzájussanak az oktatási és nevelési feladataik ellátásához nélkülözhetetlenül szükséges kiegészítő ismeretekhez. Normatív pénzügyi támogatással biztosítjuk, hogy a pedagógusok rendszeres lehetőséget kapjanak szakmai ismereteik megújítására, feltöltődésre, alkotói és publikálási tevékenységekre.

Ösztöndíj keretet hozunk létre a pedagógiai innovációk fejlesztésére. Egy éven belül kidolgozzuk az egységes pedagógusképzés átfogó reformját.

3.3. Biztosítjuk a fenntartók és az intézmények számára a szakmai tanácsadás és segítés korszerű rendszerét, alapvetően a megyei pedagógiai intézetekre építve.

4. Az esélyegyenlőtlenségek mérséklése

4.1. Az önkormányzatokat címzett és céltámogatásokkal, valamint pályázati úton is támogatni fogjuk a kapacitások szükséges mértékű bővítésében, hogy 3-6 éves kor között az óvodából éppen azok ne maradjanak ki, akiknek a legnagyobb szükségük van rá (a kistelepülésen élők, a legszegényebbek, a halmozottan hátrányos helyzetűek). A rászorult családok gyermekei számára megteremtjük az ingyenes óvodai étkeztetés feltételeit.

4.2. Felemeljük a kistelepüléseken élő kisiskolások oktatását, nevelését szolgáló finanszírozási normákat. Ösztönözzük a településeket a közös összefogáson alapuló megoldásokra. Az ilyen kezdeményezésekhez megfelelő szabályozási hátteret, megvalósításukhoz pénzügyi feltételrendszert hozunk létre.

4.3. Növeljük a tankönyvtámogatást olyan mértékben, hogy a rászorulóknak a közoktatás minden szintjén az iskolák ingyen biztosíthassák a tankönyveket.

4.4. A családjuktól távol tanuló diákoknak a jelenleginél nagyobb kedvezményeket biztosítunk a helyközi tömegközlekedésben a lakóhely és az oktatási intézmény között.

4.5. 2003. szeptember 1-ig kiemelt programot hozunk létre az esélyek közelítésére alkalmas intézményi formák - különösen a napközi és a kollégium - fejlesztésére.

4.6. Felülvizsgáljuk a tehetséggondozás céljára beindított központi fejlesztési programokat, mert az akarjuk, hogy ezek valóban a tehetséges hátrányos helyzetű gyerekek esélyeit javítsák.

4.7. Támogatjuk az iskolarendszerből idő előtt kieső gyermekeket szolgáló speciális oktatást és fejlesztést igénylő programokat. Olyan rendszert dolgozunk ki, amely anyagilag is érdekeltté teszi az intézményeket és a pedagógusokat a hátrányos helyzetű gyermekek differenciált, személyhez igazodó nevelésében, oktatásában.

4.8. A roma lakosság felemelkedésének, a romákkal szembeni előítéletes magatartás megváltoztatásának egyik kulcsa az oktatás. Ezért:

- biztosítani fogjuk a feltételét, hogy minden roma gyerek óvodába járhasson;

- céltámogatást, szakmai segítséget és kiegészítő pedagógiai pótlékot kívánunk adni azoknak az iskoláknak, pedagógusoknak, akik hatékonyan valósítják meg a roma tanulók integrált oktatását, ugyanakkor támogatjuk a roma gyerekeket fogadó, civil kezdeményezéssel létrejött iskolákat is;

- ösztöndíjalapot hozunk létre, hogy a tanító- és tanárképző intézmények minél több roma identitást, illetőleg elkötelezettséget vállaló pedagógust képezzenek, valamint azért, hogy a pedagógusképzés minden szintjén felkészüljenek a roma származású fiatalok oktatásának-nevelésének speciális feladataira is.

4.9. A fogyatékos és krónikus beteg gyermekek integrált nevelése és oktatása érdekében:

- a Fogyatékos Tanulókért Közalapítvány támogatásának megemelésével ösztönözzük a gyógypedagógiai kutató-fejlesztő tevékenységet és szakmai-pedagógiai programokat;

- összetett szabályozási és támogatási rendszerekkel segítjük a fogyatékos és krónikus beteg gyermekek lehetőség szerinti együttnevelését a többi tanulóval. Felgyorsítjuk olyan programok megvalósítását, melyek révén minden iskolában, kollégiumban, diákjóléti, kulturális és sportintézményben megteremtődnek az akadálymentes közlekedés és használat feltételei.

5. Új oktatási intézményrendszer kialakítása

5.1. Az érintett szakmai szervezetekkel közösen kialakítjuk az iskolák, kollégiumok és egyéb kapcsolódó létesítmények "infrastrukturális minimumát", azt az ellátottsági és civilizációs szintet, amelynek elérésére a ciklus végéig szóló programot valósítunk meg. Ennek ismeretében széles körű iskolafelújítási és infrastrukturális fejlesztési programot indítunk el.

5.2. Megerősítjük a gyermek- és ifjúságvédelem intézményrendszerét. Felgyorsítjuk az intézetekben nevelt fiatalok családias életfeltételeinek létrehozását. Átalakítjuk képzésük struktúráját és feltételeit úgy, hogy az érdemben javítsa a felkészülést a munkaerőpiac korszerű követelményeire. A ciklus végére teljessé tesszük az önálló életkezdéshez szükséges utógondozás és komplex támogatás rendszerét.

5.3. Fordulatra törekszünk a gyermekekkel szembeni visszaélések, a családon belüli és kívüli erőszak megfékezésében, a korszerű védelem és segítségnyújtás intézményesítésében.

5.4. Kiépítjük, s ahol megvan, megerősítjük az iskolapszichológusi, a mentálhigiéniai, a logopédiai szolgáltatást.

5.5. Létrehozzuk a közoktatásban használható szoftverek, akkreditált programok adatbankját és elindítjuk a digitális tantervi-, tananyag-programot.

B. Szakképzés

1. A középfokú szakképzés fejlesztésének feladatai

1.1. A kormány célja, hogy minden faitalnak legyen módja az iskolarendszerű középfokú oktatásban legalább egy szakvégzettséget ingyenesen megszerezni.

1.2. Minthogy egy évtized alatt a legnagyobb tömeget befogadó iskolatípus a szakközépiskola lett, ahol (szakmatanulás előtt) érettségizni lehet és kell, a 18 éves korig tartó tankötelezettség érvényesítésére tovább fejlesztjük ennek formáit, változatait.

1.3. A korszerű szakmunkásképzés alapfeltétele ma már a 10 osztályos általános képzés. Ehhez a kormány erős, értelmes anyagi és szakmai támogatást nyújt.

1.4. A 9-10. osztályosoknak általános műveltségben jóval többet kell kapniuk. Az ő érdekükben korszerű pályaorientációs, szakmatanulást megalapozó tantervekre és ezekhez taneszközökre van szükség. Minderről gondoskodunk.

1.5. Teszünk róla, hogy a szakközépiskolai és szakmunkásképzésben az általános képzéshez korszerű, módszertanilag jól felépített szakmai tantervek illeszkedjenek, és a szükséges taneszközök meglegyenek.

1.6. A szakmai tantervekben helyet kapnak a piacgazdaságban nélkülözhetetlen, korszerű ismeretek (például minőségbiztosítás, kommunikáció, vállalkozási ismeretek stb.).

1.7. A szakképzésben részesülő tanulóknak is lesz módjuk az európai elvárásoknak megfelelő számítástechnikai képesítés (ECDL), a "B"-kategóriás jogosítvány és egy középfokú nyelvvizsga ingyenes megszerzésére.

1.8. Gondoskodunk arról, hogy az érettségire, illetve az alapozó képzésre épülő szakképzési szakaszban elegendő, korszerűen felszerelt szakmai gyakorlóhely álljon rendelkezésre.

1.9. Támogatjuk a nagyvállalatok által, illetőleg a vállalatok és intézmények által közösen működtetett szakmai képzőhelyek kiépítését.

1.10. Megteremtjük a középfokú - tehát szakiskolai és szakközépiskolai - gyakorlati képzés normatív finanszírozásának szakmai és pénzügyi feltételeit.

1.11. Az iskolarendszerű középfokú szakképzés akkor jó, ha rugalmasan hasznosítható, ha széles körű, konvertálható szakmai alapot nyújt, s ha erre épülhet az iskolán kívüli át- és továbbképzés. A kormány ezt támogatja.

1.12. Olyan moduláris szakképzési rendszer kialakítását szorgalmazzuk, melyben akadálymentes az átjárás a szakképző intézmények között, folytatható a tanulás a felnőttképzésben - és mindez megfelel az EU-normáknak. Az egyes modulok teljesítése részvégzettséget is jelent, ami a munkaerőpiacon, s a felnőttképzésben egyaránt elismertethető.

1.13. Az alapozó képzettségű, a szakmunkás végzettségű fiatalok utólag is érettségizhetnek. Ehhez kiegészítő képzést teremtünk.

1.14. A szociálisan hátrányos helyzetű, szakiskolát végző fiataloknak kiegészítő támogatást nyújtunk, hogy átképzésük, továbbképzésük valóban ingyenes legyen.

1.15. Hatékonnyá tesszük a Munkaerő-piaci Alap felhasználását oly módon, hogy

- az alap szakképzés-rendeltetésű része valóban ennek korszerűsítését, eszközparkjának megújítását, színvonalas tárgyi és személyi feltételek megteremtését, illetve e körben működő pedagógusok továbbképzését szolgálja;

- az ebből finanszírozott munkaerő-piaci képzéshez elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok jussanak hozzá.

2. Az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés fejlesztésének feladatai

2.1. Az a célunk, hogy az érettségi után továbbtanuló 18-20 éves fiatalok 20-25 százaléka számára legyen hozzáférhető az akkreditált (iskolarendszerű) felsőfokú szakképzés.

2.2. Biztosítjuk a többszintű menet - így végzettség - választásának, megszerzésének lehetőségét, valamint az intézményrendszer keretein kívül megszerzett tudás kreditként való elismerésének lehetőségét.

2.3. Újraszabályozzuk a hallgatói jogviszonnyal járó jogosultságokat és kötelezettségeket azért, hogy aki érettségi utáni szakképzésben vesz részt, annak ugyanolyan jogai és kötelezettségei legyenek, mint a felsőoktatás hallgatóinak.

C. Felsőoktatás

1. Korszerű, versenyképes munkaerőt képző felsőoktatás megteremtésének programja

1.1. A felsőoktatás egyre bővülő szolgáltató piac, melyben az államra kettős feladat hárul: egyszerre tölt be tulajdonosi és megrendelői szerepkört. Ennek tudatában arra törekszünk, hogy egyrészt egyenlő esélyeket biztosítsunk valamennyi intézmény számára (a magán felsőoktatási intézményeket is beleértve), másrészt versenyhelyzetet teremtsünk közöttük. A verseny tétje a hallgatók és a források megszerzése, feltétele a magas színvonalú szolgáltatás.

1.2. Célunk, hogy a felsőoktatási intézmények - regionális tudásközpontokként működve - székhelyük, illetve az adott régió meghatározó tényezőivé váljanak. Ezért támogatást nyújtunk úgynevezett kapcsolati irodák létesítéséhez, melyek kiépíthetik és erősíthetik a "fogyasztók" (diákok, szülők, középiskolák, öregdiák-körök stb.) és a "megrendelők" (nagyvállalatok, közép- és kisvállalkozások, országos és regionális kutatási és innovációs központok stb.) közötti kapcsolatokat.

1.3. Az állami intézményhálózatot nem, az egyes intézmények kapacitását azonban - a felsőoktatás fejlesztési koncepciója, és az intézményi fejlesztési tervek figyelembevételével - differenciáltan bővíteni kívánjuk.

1.4. Megfelelő jogszabályi háttérrel, a minőségi követelmények szem előtt tartásával serkentjük a nem állami felsőoktatási intézményi hálózat erősödését, bővülését.

1.5. Az európai normákkal összhangban általánossá tesszük a négyfokozatú képzési rendszert (akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzési, főiskolai, egyetemi és doktori szint), meghatározzuk, hogy mely szakokon lehet többlépcsős, melyeken csak főiskolai, illetve csak egyetemi képzést folytatni. Igazodni fogunk a Bolognai Nyilatkozatban megfogalmazott "európai felsőoktatási térséghez", általánossá tesszük a diplomák BA/BSc, illetve MA/MSc kompatibilitását, s természetesen a PhD fokozat nemzetközi elismertségét. Biztosítani kívánjuk az átjárás, a többféle kilépés, illetve a későbbi folytatás lehetőségét.

1.6. Szorgalmazzuk, hogy számszerűleg kevesebb, ám szélesebb alapozású alapszakok, s ezzel párhuzamosan nagyobb számú, sokféle specializációt nyújtó továbbképzési szakok rendszere alakuljon ki.

1.7. Ezt a rendszert összehangoljuk a távoktatás, a továbbképzés és az élethosszig tartó tanulás feltételeinek kiépítésével, hatékony módszereinek elterjesztésével.

1.8. A képzési kínálat bővítésének, a hallgatói létszám növelésének elsősorban az akkreditált felsőfokú szakképzésben, a főiskolai képzésben és a munka melletti képzési formákban kell megvalósulnia.

1.9. Átgondolt bevezetéssel és a minőségbiztosítás rendszerének egyidejű fejlesztésével rendezzük a hazai kreditrendszer ügyét.

1.10. Kiemelt területként kezeljük az informatikai, az idegen nyelvi, a szaknyelvi, a kommunikációs és a menedzsment ismeretek oktatását.

1.11. A pedagógusképzés átfogó reformjának keretében- megteremtjük az egységes tanárképzés feltételeit;

- ösztönözzük a műveltségi területek szerinti tanárképzés kialakítását;

- kutatási programot indítunk az oktatási módszerek korszerűsítésére.

2. A felsőoktatás finanszírozásának rendezése: bérrendszer infrastruktúra, működési feltételek

2.1. Megtartjuk azt az alapelvet, hogy az oktatók beosztásuk alapján garantált alapbérben részesüljenek, melynek megállapításánál a szolgálati időt is figyelembe kell venni. Ennek érdekében:

- 2002 szeptemberében 50 százalékkal emeljük az oktatók alapbérét;

- a továbbiakban évenként, az infláció mértékét meghaladó alapbér-növekedést garantálunk számukra!

- a nem-oktatói béreket az oktatói alapbérek növekedésének arányában emeljük.

2.2. Jelentősen bővítjük az oktatói utánpótlást segítő posztdoktori állásrendszert.

2.3. Jelentős forrás bevonásával nyílt ösztöndíj-pályázatot hirdetünk kiemelkedő tevékenységet folytató oktatók és kutatók számára.

2.4. A képzési és működési normatívákat - egymástól elkülönítve - rendezzük, értéküket növeljük.

2.5. Az intézmények gazdálkodásában fokozatosan megteremtjük az amortizáció fedezetét.

2.6. Külön programot hirdetünk az állami felsőoktatási intézményekben folyó oktató-kutató tevékenység és a versenyszféra kapcsolatainak elősegítésére, s megteremtjük ennek jogszabályi hátterét.

2.7. Felgyorsítjuk az integrációval párhuzamosan ígért beruházási programokat és támogatjuk az önkéntes intézményközi együttműködéseket.

2.8. Erősíteni kívánjuk az intézményi vezetésben a menedzseri szemléletet. Megteremtjük a szakmaitól elkülönülő, önálló és felelős gazdasági menedzsment kialakításának intézményi kereteit.

3. Az esélykülönbségek mérséklése, a hallgatói támogatási formák kiszélesítése

3.1. A kétszintű érettségire alapozva megszüntetjük az alapképzésben az írásbeli felvételi vizsgát. Felvételi előkészítők újraszervezésével támogatjuk a hátrányos helyzetű fiatalok bejutását a felsőoktatásba.

3.2. A diákság "megrendelői" státusának és az intézmények közötti egészséges versengés érdekében elindulunk az úgynevezett voucher-rendszer irányába, amely lehetővé teszi a hallgató számára a szabad intézmény-választást.

3.3. Támogatjuk azokat az önkormányzatokat, amelyek ösztöndíjakkal segítik a hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulását.

3.4. 2002 szeptemberében 30 százalékkal megemeljük a hallgatói ösztöndíjakat.

3.5. Megtartjuk a hallgatók normatív támogatásának rendszerét, visszaállítjuk, majd fokozatosan emeljük a normítava eredeti reálértékét.

3.6. A diákhitel konstrukcióját továbbfejlesztjük, az igénybevétel lehetőségeit bővítjük. A szükséges jogszabályok megalkotásával befejezzük a Diákhitel Központ kialakítását.

3.7. A jelenleginél nagyobb kedvezményt biztosítunk a családjuktól távol tanuló hallgatók számára a helyközi tömegközlekedésben, a lakóhely és a felsőoktatási intézmény között.

3.8. Új, egységes ösztöndíj-rendszert hirdetünk, amely hat pillérre épül: (a) esélykülönbségeket csökkentő szociális, (b) belföldi tanulmányi, (c) belföldi tudományos-kutatói, (d) külföldi tanulmányi, (e) külföldi tudományos-kutatói és (f) határon túli magyar hallgatók tanulmányi ösztöndíjai.

3.9. A hallgatók számára kedvezményes számítógép-vásárlási programot indítunk. Hasonló fontosságot tulajdonítunk a színvonalas könyv- és folyóirat-ellátásnak.

3.10. Megerősítjük és bővítjük a felsőoktatásba bejutni kívánó, illetve a már ott tanuló roma hallgatók támogatását.

3.11. "Collegium 21" néven kollégium-felújítási és -építési programot indítunk.

3.12. Kidolgozzuk és bevezetjük a szakkollégiumok anyagi és szakmai támogatásának új rendszerét, amely a minőségi képzést, a hallgatók munkájának egyéni irányítását, a tehetségek kiemelt támogatását szolgálja.

3.13. Lakhatási támogatást nyújtunk azoknak, akik nem a lakóhelyükön tanulnak. Ennek összege megközelíti egy kollégiumi férőhely fenntartásának költségét.

3.14. A mozgás-, látás- és hallássérültek tanulmányaihoz külön feltételrendszert dolgozunk ki. Pályázati úton támogatjuk az intézményeket ezek fejlesztésében, segítjük és ellenőrizzük az akadálymentes építészeti és közlekedési szabályok érvényesítését valamennyi felsőoktatási intézményben.

3.15. Támogatjuk a részvételt a másoddiplomás képzésben és a felsőfokú továbbképzésben.

4. A felsőoktatás autonómiájának kiszélesítése, társadalmi szerepének növelése és a tudományos kutatás feltételeinek javítása

4.1. A mobilitás és hatékonyság növelésére erősítjük, bővítjük a felsőoktatási intézmények gazdasági autonómiáját. Jogi szabályozással megteremtjük annak feltételeit, hogy az intézmények visszaforgathassák jövedelmüket (a tevékenységükből származó bevételeket) saját működésükbe és szolgáltatásaik fejlesztésére.

4.2. Visszaállítjuk azt a korábbi gyakorlatot, amely a különböző felsőoktatási testületeket, kuratóriumokat választással, delegálással alakította ki, és megszüntetjük ezek politikai függését.

4.3. Az egyetemi és főiskolai tanárok kinevezésére a javaslat megtételét újra az intézményi tanács kizárólagos, saját hatáskörébe vágó (diszkrecionális) jogává tesszük. A felsőoktatási intézményekkel karöltve újragondoljuk a habilitáció funkcióját.

4.4. Fontosnak tartjuk és igényeljük a hallgatói önkormányzatok aktív és konstruktív részvételét a felsőoktatási politika alakításában.

4.5. Támogatjuk az európai mércével mérve is értékelhető teljesítményt nyújtó oktatók és hallgatók nemzetközi kapcsolatainak kiépítését.

4.6. Kiemelt állami kutatási-fejlesztési projektekkel is támogatjuk a felsőoktatási intézményeket és a Magyar Tudományos Akadémia intézetei, intézményei közötti szerves kapcsolatok, valamint az elérhető nemzetközi források lehető legjobb kiaknázását.

D. Felnőttkori képzés

1. A felnőttkori képzés feladatai

1.1. Kedvező jogszabályi keretekkel, programokkal és kedvezményekkel növeljük az érdekeltséget a felnőttkori tanulás minden formája iránt.

1.2. Már az előttünk álló kormányzati ciklusban megközelítőleg 1 millió fő képzésére alkalmas felnőttképzési rendszer kiépülését és működtetését kívánjuk elősegíteni, alapvetően a meglévő oktatási és művelődési infrastruktúra, valamint a közmédia felhasználásával. Ennek érdekében a kormány a következőket tervezi:

1.3. A levelező tagozatoknak megfelelő normatív támogatást biztosítunk a felsőoktatásban a távoktatással megvalósított képzésnek.

1.4. Javuló feltételek teremtésével - a teleházakon keresztül és más módokon is -, Magyarország valamennyi településén lehetővé tesszük a bekapcsolódást a távoktatásba.

1.5. A Munkaerő-piaci Alap forrásaira támaszkodva speciális, támogatott felnőttképzési programokat indítunk a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek (fogyatékossággal élők, hátrányos helyzetű térségekben lakók, pályakezdő fiatalok, kisgyermekes anyák, 45 év feletti munkavállalók, sorkatonai szolgálatukból visszatérők, romák, gyermekvédelmi intézményekben nevelkedettek, hajléktalanok) számára.

1.6. Jelentős állami forrásokat, pályázatokat és céltámogatásokat biztosítunk az új felnőttképzési formák és

tananyagok kifejlesztésére, az ehhez kapcsolódó kezdeményezések támogatására.

Tovább