Az [origo] kérdésére: hogyan egyeztethető össze a halálbüntetés esetleges visszaállítása az EU-csatlakozással, Orbán Viktor azt válaszolta, hogy szerinte nem értelmes vita folyik ebben az ügyben, azok, akik bírálták halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentéseit, nem sorakoztattak fel érveket álláspontjaik mellé. Nem ért egyet Bárándy Péter leendő igazságügyminiszter kijelentésével, miszerint a "világ nem erre megy". Orbán szerint "a világ nem megy semerre". Nem megoldás mások gondolatait leszólni, - mondta. Ebben a kérdésben - a szocialisták tegnapi kijelentésével szemben - a nyugati világ sem egységes, hanem régóta vitatkoznak róla. Ugyanakkor a nyugati világban is van olyan állam, például az Egyesült Államok, amely alkalmazza a halálbüntetést. A leköszönő kormányfő szerint van ugyan egy alkotmányos szabályozás, ami nem teszi lehetővé a kivégzéseket, de ez nem arra való, hogy tudomásul vegyük, hanem arra, hogy végiggondoljuk: valóban jó-e így. Jelenleg az Európai Unióban nincs halálbüntetés, de lehet, hogy majd lesz. "Nem Isten rendelte azt, hogy ne legyen, hanem emberi kéz és elme. Nem helyes eleve elzárkózni a változtatástól." - mondta. Hozzátette, hogy álláspontja a móri bankrablás miatt változott meg, amelyhez fogahtó még nem volt Európában.
Orbán Viktor szerint három kérdés miatt lehet komoly vita az új kormány és a polgári erők között. Gondokat okozhat az infláció, amit véleménye szerint nem kezel kellő komolysággal az új kormány. Másodsorban az állami vagyon kezelése vezethet vitákhoz. Orbán szerint nincs szükség további privatizációkra, semmilyen jelentős állami vagyon eladását - Paks, Dunaferr, MVM - nem tartja elfogadhatónak, eladásukat nem támogatja. A harmadik legvitathatóbb kérdés az árszabályozás. A gáz- és energiaárak liberalizációja az EU-csatlakozás miatt elkerülhetetlen, de nem mindegy, hogy a terheket milyen ütemben hárítják a lakosságra - mondta. Szerinte 8-10 éves teherelosztó időszakra volna szükség, amikor az államnak árvisszafogó szerepet kellene vállalnia.
Arra a kérdésre, hogy a már ügyvezető kormány miért hozott olyan kötelezettség- és garanciavállalásokat, amelyek több tízmilliárd forintos kiadásokkal járnak, azt válaszolta, hogy nem hoztak olyan rendeleteket, amelyek túllépnének a költségvetés keretein. Folytatták azokat a programokat, amelyeket már korábban elkezdtek. Mivel az MSZP azt ígérte a kampány során, hogy a Fidesz minden jó kezdeményezését folytatják, illetve kiterjesztik a kedvezményeket, ezért tulajdonképpen segítettek az új kormánynak - tette hozzá.
A polgári összefogás mozgalmakkal kapcsolatban azt mondta: nem tekinti magát a vezetőjének, mert a mozgalomnak nincs egy vezetője, csak vezetői vannak. Elismerte viszont, hogy sokan figyelnek rá, ezért nagy a felelőssége. A mozgalom véleménye szerint akkor szervez csak megmozdulásokat, ha olyan intézkedésekről hall, amelyek sértik az emberek érdekeit, így a családtámogatási rendszer átalakítása, a termőföldek külföldieknek történő eladása esetén. A polgári világ azonban Orbán szerint nem fog a Fidesz, vagy az MDF vezetőinek véleményére várni, sőt inkább a képviselők fognak tanácsokat kapni. A polgári világnak már nincsenek kormányzati eszközei, ezért van szükség parlamenten kívüli eszközökre is, előfordulhat, hogy bizonyos kérdéseknél az utcára kell vonulni - mondta.
Az Orbán-kabinet csütörtökön délután ül össze utoljára, az [origo] információi szerint egyetlen döntést hoznak majd: a hétvégére megnyitják a felújított Sándor-palotát, bárki megnézheti az épületet.
Korábban: