Korrupciós vád van, feljelentés nincs

Nem tesznek feljelentést a rendőrségen, ennek ellenére korrupcióval vádolják a szocialisták a távozó Orbán-kormányt az utóbbi hetek döntései miatt, amelyeket - ígérik - felülvizsgálnak. Kormányhatározatból tömérdek született azóta, hogy kiderült: a Fidesz-MDF elveszítette a választásokat.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője szerint az Orbán-kormány az elmúlt négy hétben 650 milliárd forintot költött el, "szivárogtatott el". Állítása szerint a pénz magánpénzzé "mosódott", hiszen Orbán családi és baráti köréhez tartozó vállalkozók lopták el azt. Nem csupán a kormányváltásig, hanem azon túl, még ma is szivárog a közpénz - figyelmeztet az alelnök, aki a "Fehér Lapok az Orbán-kormány bukása utáni Korrupciógyanús döntésekről" című tájékoztatóban összegezte vélelmeit és tapasztalatait.

A szocialisták többször felhívták már a figyelmet arra, hogy az Orbán-kormány regnálásának utolsó időszakában olyan döntéseket is hoz, amelyek szétzilálják az állam működését. Mindez a kormányzati felelősséggel való visszaélés - szólnak a vádak, amelyekre az adhat alapot,hogy egyes becslések szerint a 650 milliárd forint harmada úgynevezett Fidesz-közeli vállalkozókhoz, barátokhoz vándorolt, ám ígéretük szerint a szocialisták minden fillérnek utána járnak.

Lendvai Ildikó csütörtökön Orbánékat - újsághírekre hivatkozva - minden idők legkorruptabb magyar kormányának nevezte. Lendvait az bosszantotta fel, hogy az elmúlt négy hétben a távozni kényszerülő Orbán-kabinet által elköltött 650 milliárd forintból Lendvai számításai szerint 247 milliárd a Fidesz holdudvarához vándorolt, amiből a szocialista alelnök az egész országot meghívná egy középkategóriás étterembe háromfogásos ebédre.

A pénzek egy része "kicsiben" jutott el a Fidesz embereihez - állítják. A hányatott sorsú, tejforgalmazó cégről, a MiZo-ról például az a hír járja - olvasható Lendvai tájékoztató füzetében -, hogy a cég tulajdonosai kicserélődhetnek, miután a - választásokon már vesztes - kormány április végén, utolsó döntései egyikeként a vásárló-aspiránsokat közvetve hitelhez jutatta, hogy az adóságai miatt két éve még a felszámolással is szembenéző társaságot megvásárolhassák. Más agrárcégek a bank hosszú és olcsó hiteléből kezdtek dolgozni. Mindehhez a jó öreg Magyar Fejlesztési Bank asszisztált. A cikk a vevőkről azt állítja, hogy úgynevezett Fidesz-közeli üzletemberek.

Ugyancsak a Magyar Fejlesztési Bankhoz köthető ügylet: az állami bank a saját tulajdonában lévő Bizományi Áruház Vállalat csaknem a felét egy olyan cégnek adta el, amely a szocialisták szerint az államilag felturbózott Vegyépszer vezérigazgatójáé, a miniszterelnök tanácsadójáé, Nagy Eleké.

Nagy Elek neve feltűnik, mint a 170 milliárd forintnyi állami megbízást az utolsó pillanatban elnyerő Vegyépszer vezette autópályaépítő-konzorcium vezetője. Ő, a Nagy Elek vezette, a napokban államtalanított Vegyépszer esélyes ugyanis a MÁV Rt egyik cégének, a MÁV Hídépítő Rt-nek a magánosítására.

Az agráriumban is úgynevezett Fidesz-közeli vállalkozók sürgölődtek az utolsó hónapok döntései kedvezményezetteiként. Az ÁPV Rt tulajdonában lévő 12 állami gazdaság privatizációjakor szintén jelentős állami hitelhez jutottak a vásárlók.

Lendvai Ildikó a korrupció árnyékát véli felllelni abban a konstrukcióban is, amelyet a kormány egyik legutóbbi ülésén határozott el: e szerint a 250 millió dolláros orosz államadósságot 77,5 millióért adják el egy banknak, végül azonban az orosz fél ellenállásán meghiúsult a tranzakció.

És egy másik: A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága által 250 millió forint értékben kiírt közbeszerzési pályázaton a Fellegi Tamás tulajdonában álló Euroatlantic Rt. nyert. Fellegi - egyes információk szerint - szintén Fideszes: pontosabban a Fidesz volt tanácsadója, és Orbán Viktor baráti körének tagja volt.

A Miniszterelnöki Hivatal folyósította azt a 2 milliárd forintot is, amellyel a Millenáris Közhasznú Társaság alaptőkéjét emelték meg. A társaság élére egy frissiben kinevezett főtisztviselőt delegáltak, ráadásul a Millenáris park nem csak kedvezményezett, de a "Fidesz kampányközpontjaként működött".

A kormány - már vesztesként - osztogató akcióba kezdett: a legutóbbi kormányülésen 14 milliárd forint kezességvállalást tett az elmúlt egy évben ötvenmilliárd forintot már meghaladó állami támogatást elnyert Magyar Televízió valamint a Magyar Rádió hitelfelvételeire. A szocialisták szerint - amint azt a kampányban is gyakran hangoztatták - a közmédiumok a közszolgálatiságot megcsúfolva tettek hitet a Fidesz mellett, adósságot halmoztak fel, és aFidesz-közeli Ezüsthajót juttatták több százmillió forinthoz a tévének végzett munkáért.

Az Orbán-kormány bukása utáni döntések között említendő, hogy a Deutsch Tamás vezette Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanács - egy a választások utáni rendelet-módosítással - kiürítette 500 millió forintos támogatási keretét. A Duna Televíziónak juttatandó 2 milliárd forint odaítéléséről is az utolsó határozatok egyikeként döntött a kormány.

Ugyancsak felzúdulás kísérte a hírek szerint, hogy sportcsarnok-építésekre, például a Magyar Sport Házára, egy balatoni uszodára, a Népstadinon beléptető-rendszerére, mintegy 10 milliárdot ad a kormány. Közöttük a felsőmocsoládi sportcsarnok építésére 100 milliót szándékoznak elkülöníteni. Deutsch Tamás szerint azért kell a kistelepülésnek sportcsarnok, mert ott is élnek emberek, ezért "nemzeti érdek".

A júniusban megalakuló kormánynak szembe kell néznie majd néhány olyan döntéssel is, amelynek a költségeit nekik kell kifizetniük, az Orbán-kormány ugyanis megelőlegezte a majdani folytatást. Az oktatási tárcánál például a szakképzési alap 12,5 milliárd forintját úgy osztották szét, és ígérték meg, hogy nem volt a kasszában csak 8 milliárd forint, ezt Magyar Bálintnak kell majd kifizetnie. A diákhitel összegét is utolsó döntései között emelte meg a kormány 4 ezer forinttal, de csaknem minden tárcánál hagy maga után a távozó miniszter ígérvényeket. Az említett intézkedések között van továbbá a néhány százmillió forintos futball-iskolát építő Bozsik program is, valamint újabb Széchenyi-terv pályázatok. Az utolsók egyikeként nagy horderejű döntés volt a Nemzeti Földalap egy részének az értékesítéséről hozott határozat, amelyhez az államtól hitelt kaphatnak a helyi gazdáknak.

Mindez a szocialisták szerint összesen 650 milliárd forintba kerül. Ebből becslésük szerint 247 milliárd a Fidesz holdudvarához vándorolt. Lendvai a számokkal játszva kijelentette, hogy ebből 16500 polgár építhetne 15 milliós lakást, és akár 82 ezer Opel Astra is elkelhetne a magyar polgárok jóvoltából. A vádak ellenére Lendvai Ildikó azt mondta, hogy nem tesznek feljelentést a rendőrségen.

A 650 milliárd forint mellett eltörpül szinte, hogy 1998-ban a Horn-kormány sem tétlenkedett a számukra vesztes országgyűlési választások után. A két forduló között azonban bér és nyugdíj-rendezés, állami osztogatás volt soron, a választásokat megelőző időszakban azonban százmilliárdos beruházásokról hoztak döntéseket. Ezek közül a legnagyobb tétel a 4-es metró-beruházási szerződésének a megkötése volt, két hónappal a választások előtt - emlékezett vissza Lendva Ildikó az [origo] érdeklődésére csütörtökön.

Az MSZP-SZDSZ kormány, 1998-ban, közvetlenül a választások második fordulója után, május 28-i ülésén összesen 17 olyan előterjesztést tárgyalt, amely közalapítványok alapító okiratainak a módosítására vonatkozott - derül ki a kormányülések utáni sajtótájékoztató jegyzőkönyvéből. Akkor a Fidesz, noha még nem állt fel a kormány, szinte azonnal felszólította a Horn-kormányt, hogy a továbbiakban ne hozzon érdemi döntéseket, és ne foglalkozzon különböző szerződésekkel, sőt tételes listát kért minden a választások eldőlte után hozott határozatról. Kiss Elemér, az akkori kormány szóvivője (jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal kijelölt vezetője) úgy reagált erre, hogy a meghatározott határidejű szerződéseket, pályázatokat, azok nyerteseivel való szerződéseket meg kell kötni, ha ugyanis "egyetlen szerződést sem kötnének" az Kiss akkori érvelése szerint "nem lenne életszerű".

Az 1998-ban megbukott Horn-kormány ülései közül az utolsón kezesség-vállalásról határozott bankhitelhez, a haldokló szénbányászat egyik utolsó földvára, a putnoki bányának juttatandó összesen 160 millió forintról, valamint 2-3 milliárd forintos kamattámogatásról döntött búza-ügyben.

A Horn-kormány a választások második fordulójáig azonban ennél jóval többet költött a kampányidőszakban. A két forduló közötti kormányülések után tartott sajtótájékoztatókból derül ki, hogy éppen a második forduló (1998. május 24.) előtti kormányülésen határozta el magát a Horn-kormány a fél évre 16 milliárd forintba kerülő nyugellátások felemelésének előrehozásáról. A sürgetést annak idején nem a választásokkal, hanem a statisztikai rendszer megbízhatóságával indokolták. Az MSZP-SZDSZ kormány ötven milliárd nyugdíjemelést is ígért az időseknek, ám azt később - már az Orbán-kormány - befagyasztotta.

A közalkalmazottak bérrendszerének átalakítására irányuló koncepcióról is akkor tárgyalt a kormány. A két forduló között belvízkárral is meg kellett birkóznia a Horn-kabinetnek: úgy döntöttek, hogy a vízzel borított területek hektárját 10 ezer forintért felvásárolja a Magyar Állam. Az őszre tekintve a Horn-kormány 8,7 milliárd akkori forintnyi kezességet vállalt a gazdáknak vetésre.

A Horn-kormány figyelmét nem kerülte el az 1994-óta hatályban lévő hadigondozási törvény szerint járó pénz elmaradása sem, emiatt azonnali, 12500 forintos kártérítést ítélt meg minden egyes "hadiárvának".

Az ÁPV Rt. kezelésében lévő, tartós állami tulajdonban maradó cégek, cégcsoportok reorganizációja is erre az időszakra esett: 40 - köztük nem kizárólag állami - agrár- és erdőgazdaságnál emelt tőkét, 5,5 milliárd forint értékben a kormány. Ugyancsak akkor figyeltek fel az "öreg" Volán-buszokra is, a kormány 400-450 busz cseréjére adott több mint 5 milliárd forintot.

Úgyszintén a két forduló között hozott döntést a kormány arról, hogy tizenhét volt szovjet laktanyát ad át térítés-mentesen az önkormányzatoknak valamint 23 ingatlant. Ugyanakkor döntöttek az Országos Cigány Információs és Művelődési Központ megalakításáról is, amelyhez 150 millió forint támogatást adnak. A Velencei-tó vízminőségének javítására 400 milliót költöttek el.

Az apróbb ügyek mellett jelentős támogatás jutott egy nagy állami vállalatnak, a Diósgyőri Acélművek: 4,5 milliárdos tőkeemelésben részesültek. A Finomhengermű Munkás Kft-től pedig megvált az ÁPV Rt. a kormány döntése nyomán.

Az Orbán-kormány hivatalba lépésének első és legnagyobb érvágása a Postabank mintegy 170 milliárd forintos tőkehiányának pótlása volt.

Korábban:

60 milliós végkielégítés a Millenáris volt vezetőjének

Az új oktatási miniszter felülvizsgálja a tárca kifizetéseit

Kiürül a falu meccs idején