Állami pénzből gazdagodtak meg a Vegyépszer vezetői

Újból kizárólag magántulajdonban és magánszemélyek irányításával működik a több százmilliárd forintos állami megrendelésekkel talpra állított Vegyépszer. A cég viszavásárolta a különleges jogokat biztosító aranyrészvényt az állami MFB-től. Az ügyben kizárólag a Vegyépszer jogosult nyilatkozni, amelynek vezérigazgatója jogszerűnek nevezte az ügyletet.

Megszűnt az állami befolyás a több százmilliárd forintos állami megrendelésekkel talpra állított Vegyépszer felett. Ugyanis az állam tulajdonában lévő Magyar Fejlesztési Bank eladta a Vegyépszernek azt az úgynevezett aranyrészvényt, amely eddig lehetővé tette, hogy a kormányzat - a pénzintézeten keresztül - beleszóljon a vállalat működésébe.

A cég névértéken, azaz százezer forintért vásárolta vissza a stratégiai fontosságú papírt. A vétójogot és a százszoros szavazati jogot biztosító részvény visszavásárlását a leendő gazdasági miniszter, Csillag István szerint ki kell vizsgálni - írja a Népszabadság. Ezzel a papírral az állam meghatározó szerepet játszott az autópálya-építés fővállalkozójának irányításában. Mostantól az elmúlt években a legnagyobb költségvetési megrendeléseket kapó céget az állam sem ellenőrizni, sem befolyásolni nem tudja.

Négy éve még a Vegyépszer csődközelben volt, amikor az autópálya-építések fővállalkozója lett, közbeszerzési eljárás nélkül. Akkor még a cégnek ilyen munkában semmilyen tapasztalata nem volt. A kormány és Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta a cég kiválasztását, hogy a korábbi gyakorlattal szemben nem külföldi, hanem magyar vállalkozókra kell bízni a legnagyobb infrastrukturális beruházások, az útépítések kivitelezését.

A kérdőjelek aztán végigkísérték a ciklust. Kiderült, hogy ahogyan a külföldi fővállalkozók is foglalkoztattak korábban magyar cégeket, úgy a Vegyépszer is kénytelen lesz bevonni külföldi érdekeltségeket. A fő kritika mégis akkor érte a kormányfőt, amikor kiderült, hogy édesapja, Orbán Győző is érdekelt az útépítésben, a tulajdonában álló Dolomit Rt. bányacég révén. Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy megkérte családját: maradjanak ki az üzletből. A cég irányítását át is vette egy korábbi alkalmazott, az érdekeltség azonban azóta is fennáll. A Vegyépszer beruházásában épülő utakra a mai napig is szállít követ Orbán Győző bányája. A hír vissza-visszatérő táma a sajtóban, amit rossz szemmel néz a kormányfő édesapja. A 8-as úthoz követ szállító kaminok megrakását fotózó Magyar Hírlap-os fotóriporternek kikapta a kezéből és földhöz vágta egymillió forintos fényképezőgépét. Az ügyben a rendőrség eljárást indított.

A korábban más területen működő és csőd felé tartó cég tehát alaposan rendezte sorait, 100 milliárdos nagyságrendű forgalmáből milliárdos nyereség maradt. A pénz befektetése a nagy nemzeti vállalat irányába látszott elmozdulni, ám végül egyik üzlet sem köttetett meg. Akárcsak a francia Bouygues óriás építőipari vállalat, a Vegyépszer is a média felé fordult. Tárgyalt a tv2 magyar résztulajdonának megvásárlásáról, a Színes Mai Lap megvételéről, a MÁV monopolhelyzetben lévő hídépítő társaságáról. Megszerezte a Főtaxit, és közvetve érdekeltséget szerzett a BÁV Rt.-ben. Mindamellett újabb állami megrendeléseket szerzett az építőiparban is, például elnyerte a kaposvári stadiontendert.

A 100 ezer forint névértékű, különleges jogokat biztosító aranyrészvényt a Vegyépszer 2004 kötvény megvásárlásáért cserébe kapta az állami tulajdonú MFB. Ezután a társaság, különösen az autópályépítések miatt a Nemzeti Autópálya Rt.-hez kötődő szoros üzleti kapcsolata miatt látszólag állami cégnek tűnhetett fel. A cég azonban magántulajdonban van, részvényeinek döntő többségét a vezetői birtokolják.

Az aranyrészvény visszavásárlása a Vegyépszer joga és döntése volt, így újból függetlenné és tisztán magántulajdonúvá vált. A döntést a keddi közgyűlés után akarták bejelenteni, ám a hír kiszivárgott a HVG-n keresztül. A Vegyépszer vezetői azonban továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a keddi sajtótájékoztatón válaszolnak az újságírók kérdéseire. Az általában nyilatkozó Tímár Gyula vezérigazgató ráadásul megbetegedett, így nincs is hivatalában.

Az MTI-n keresztül megjelentetett nyilatkozatában jogszerűnek nevezte az aranyrészvény visszavásárlását. Az ügy hátteréről annyit mondott, hogy a Vegyépszer tőkehiánnyal küzdött 1999-ben, amit 1 milliárd forintos kötvénykobocsátással orvosolt. A kötvények biztosítékaként kapta az aranyrészvényen keresztül az MFB azt a különleges jogot, hogy megvétózhatta a közgyűlés legfontosabb döntéseit. A cég azonban tárgyalásokat kezdett a bankkal a kötvény visszafizetéséről, ami meg is történt, így ezután a Vegyépszer névértéken visszavásárolhatta az aranyrészvényt is.

Tímár Gyula szerint Csillag István, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium leendő minisztere nem rendelkezett elégséges információkkal, amikor azt mondta: "Meg kell vizsgálni azt, hogy a
Vegyépszer hitelbiztosítéka a bank portfoliójában milyen értéken szerepelt, s amennyiben onnan kikerül, az nem okoz-e vagyonvesztést, tartalékolási kötelezettséget."

Korábban:

A Vegyépszer állítja: nem kapott állami megbízást

Az OTP és egy Vegyépszer közeli cég a bizományi új tulajdonosa

Közpénzből él a Vegyépszer