Több ítélet, kevesebb szabadságvesztés

Az egy év alatt elítéltek száma az országban mintegy másfélszeresére - 58 ezerről 87 ezerre - emelkedett 1991-től 2000-ig, ugyanakkor az ítélkezési gyakorlat egyre enyhébb, az elmúlt évtized során a bíróságok által kiszabott szankciók csaknem fele pénzbüntetés volt, a végrehajtandó szabadságvesztések aránya pedig 20 százalékról 13 százalékra csökkent.

Vavró István, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint a bűnözés objektív ismérvei ennek a gyakorlatnak a helyességét nem látszanak igazolni. 1991 és 2000 között összesen 757 ezer 736 felnőtt korút ítéltek el jogerősen a büntetőbíróságok. Az időszak során 1998-ig emelkedett az elítéltek száma, 58 ezerről 88 ezerre, azóta némileg csökkent és 2000-ben 87 ezer volt.

Kedvezőtlennek tekinthető az a tendencia is, hogy az összes elítélt közül a két évnél súlyosabban fenyegetett szándékos bűncselekmény, azaz bűntett miatt elmarasztaltak aránya az 1991. évi 35,24 százalékról 2000-ig 42,17 százalékra emelkedett, és ennek megfelelően az enyhébb vétség miatt elítéltek aránya 64,76 százalékról 57,83 százalékra csökkent.

Ugyancsak a romló bűnözési helyzetet mutatja az az adatsor, mely szerint a vizsgált időszakban a halmazati elkövetés miatt elítéltek aránya az összes elítélten belül 20 százalékról 28 százalékra emelkedett. A büntetéseket tekintve a tanulmány megállapítja, hogy az évtized során átlagosan csaknem minden második elítéltet pénzbüntetéssel sújtották.

A végrehajtandó szabadságvesztések aránya az időszak egészét tekintve 14,1 százalék volt. Az időszak során azonban jelentősen csökkent az 1991. évi 20,15 százalékról 2000-ig 13,5 százalékra. Ugyanakkor a felfüggesztett szabadságvesztések aránya 18,38 százalékról 21,31 százalékra nőtt.

A bűntett miatt elítéltek között az évtized során még inkább csökkent a végrehajtandó szabadságvesztések aránya mintegy 40 százalékról 25 százalékra. A vétség miatt elítéltek esetében pedig mintegy 9 százalékról 5 százalékra.

Az évtized során az ítélkezési gyakorlat enyhülése, ami elsősorban a végrehajtandó szabadságvesztések arányának a büntetett előéletűeknél megfigyelhető csökkenésében mutatkozik. A bűnözés objektív ismérvei ennek a gyakorlatnak a helyességét nem látszanak igazolni - tartalmazza Vavró István igazságügyi minisztériumi főosztályvezető tanulmánya.