A rendőrök az ördöggel is megalkudnának a móri rablókért

Készek vagyunk vádalkut kötni a bűnözőkkel, az elítélteknek pedig támogatnánk kegyelmi kérvényét, ha használható információt nyújtanának a móri bankrablással kapcsolatban - mondta az [origo]-nak a nyomozás egyik vezetője, Kovács Lajos rendőr-ezredes. Kovács úgy véli, hogy a rendőrség "még az ördöggel is megalkudna", ha tudna a móri rablókról valamit.

A lakosság segítsége mellett a bűnözőkre is számítak a rendőrök a móri bankrablás felderítésében. Minden eddiginél példátlanabb vádalkura is készek hogy kézre kerítsék a rablógyilkosokat. Kovács Lajos rendőr-ezredes úgy véli az alkudozásban "a csillagos ég a határ", szerinte a rendőrség bármeddig hajlandó lenne elmenni, hogy elfogják a tetteseket. A még el nem ítélteket vádalkuval, a már elítélteket kegyelmi kérvényük támogatásával kecsegtetik.

Az információért büntetlenség ígérete azonban nem ilyen egyszerű. Azt maga Kovács is elismeri, hogy hiába támogatják egy elítélt kegyelmi kérvényét, döntési jogköre csak a köztársasági elnöknek van, és csak komoly indokokra hivatkozva ad kegyelmet. Ebben az esetben tehát nem ígérhetnek biztos előnyöket annak, aki hasznos információkkal szolgál.

Más a helyzet a köznyelvben vádalkunak nevezett, ám valójában teljesen mást jelentő nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével. Ez olyan, törvény biztosította lehetőség, amelyet a rendőrök akkor használhatnak ki, ha egy még büntetőeljárás alatt álló személy értékelhető információval tud szolgálni más bűncselekményekkel kapcsolatban - mondta el az [origo]-nak Borai Ákos, a Belügyminisztérium Jogi Főosztályának helyettes vezetője.

Elítélttel nem köthetnek vádalkut

A törvény szerint a hatóság megtagadhatja, vagy megszüntetheti a nyomozást abban az esetben, ha még a nyomozati szakasz elején, vagy folyamán hajlandó az eljárás alá vont gyanúsított az együttműködésre a hatóságokkal, és információt adni egyéb bűncelekményekkel kapcsolatban. További ilyen lehetőség a tárgyalásról való lemondás. Ebben az esetben már folyamatban lévő büntetőtárgyalást állíthatnak le, amennyiben a vádlott aktívan közreműködik egy másik bűncselekmény felderítésében. Ezeket az intézkedéseket, csak még el nem ítélt gyanúsítottal vagy vádlottal szemben, ügyészi beleegyezéssel hajthatják végre. Elítélt bűnözővel nem lehet vádalkut kötni.

Ennek az alkunak kézzelfogható előnye az enyhébb büntetés kiszabása, illetve egyes esetekben az eljárás megszüntetése, a vádak elejtése. Borai Ákos kiemelte, hogy csak olyan esetekben van lehetőség a fent említett lehetőségek kihasználására, ha azt, aki az információt adja, kisebb súlyú bűncselekménnyel gyanúsítják, mint amelyről információt nyújt. A nyomozó - Kovács Lajos - ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy egy nyolcszoros gyilkosságnál szinte nincs súlyosabb bűncselekmény.

Amennyiben már elítélt bűnöző szolgál hasznos adatokkal, a kegyelmi kérvény támogatása mellett lehetőséget biztosítanak számára a tanúvédelmi programban való részvételre. Ez persze nem azt jelenti, hogy kiengednék a börtönből, de más intézménybe való áthelyezését, indokolt esetben személyazonosságának megváltoztatásét is kezdeményezik. Gyakoribb azonban az, hogy egyszerűen csak fokozottabban védik börtönön belül - mondta el Borai Ákos.

A kegyelmi kérvény támogatása nem jelent kegyelmet

A kegyelmi kérvény rendőrség általi támogatása azonban nem jelenti azt, hogy az elítélt biztosan kegyelemben részesül. Maurer Adél, az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztályának vezetője elmondta az [origo]-nak, hogy kegyelmi kérvényt a legtöbb esetben egészségügyi vagy szociális indokból szoktak benyújtani.

Ilyen kérvényt az elítélt vagy gyanúsított, annak egy hozzátartozója adhat be, illetve az eljáró hatóság hivatalból kezdeményezheti a kegyelmi eljárást. A kérelmet elítélt esetében az első fokú bíróságnál, gyanúsított esetében az eljáró hatóságnál kell benyújtani. A kérvényhez csatolják a kegyelmi kérelem indokait alátámasztó, vagy igazoló iratokat, így például orvosi igazolásokat, környezettanulmányt, rendőrségi információt, ajánlásokat, majd mindezt felterjesztik az Igazságügyi Minisztériumba.

A kérelmet és mellékleteit az igazságügyi-miniszter pozitív, vagy elutasító javaslatával felterjeszti a köztársasági elnökhöz, aki dönteni hivatott a kegyelemről. Az igazságügyi-miniszter javaslata nem köti a köztársasági elnököt, de az elnöki döntést még miniszteri ellenjegyzés követi.

A kegyelmi döntés során az összes hivatkozott körülményt mérlegelik - így a rendőrség javaslatát, véleményét is - s ezt követően, mindig egyedileg kerül sor a döntéshozatalra. A kegyelmi határozat alapjául szolgáló indokoknak nincs előre meghatározott rangsora, értéküket minden esetben, külön-külön, a konkrét ügy körülményei határozzák meg - mondta a főosztályvezető.

Korábban:

Példátlan vádalkut kötne a rendőrség a móri gyilkosokért

Ajánlat:

Itt elolvashatja az [origo] összes cikkét a móri bankrablásról