Az évtizedek óta elhanyagolt állapotban lévő Sándor-palotát az Orbán-kormány hozatta rendbe, hogy oda költözzék a Miniszterelnöki Hivatal. A kormány utolsó, ünnepi ülését is a palotában tartották. Az új kormányfő, Medgyessy Péter azonban nem szeretné, ha a Várban lenne az új munkahelye, így a miniszterelnöknek továbbra is a Kossuth téren marad az irodája.
Medgyessy egy három fős bizottságot kért fel, hogy tegyenek javaslatot, mire lehetne használni a Sándor-palotát. A bizottság három tagja: Ráday Mihály városvédő, a Fővárosi Közgyűlés SZDSZ-es képviselője; Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia közelmúltban leköszönt elnöke; és Katona Tamás, aki az I. kerület polgármestere volt, illetve az Antall-kormány idején politikai államtitkár volt a Külügyminisztériumban. A bizottság tagjai csütörtökön találkoznak először, és akkor közösen bejárják a felújított épületet.
Ráday Mihály az [origo]-nak azt mondta, szerinte alkalmas lenne a köztársasági elnök rezidenciájának az épület. A városvédő műsoraival ismertté vált Ráday szerint mindenképpen látogathatóvá kell tenni az épületet. "A washingtoni Fehér Házhoz hasonlóan legalább a hét bizonyos napjain meg kellene nyitni mindenki számára az épületet." Ráday azt is elképzelhetőnek tartja, hogy esetleg az Európai Unió magyarországi székháza működjön a palotában, azonban az uniós csatlakozásig legalább két évet kell még várni.
Katona Tamás szerint is ideális lenne az elnöki rezidenciának a Sándor-palota. Katona a Világgazdaságnak nyilatkozva azt mondta, korábban felmerült, hogy múzeummá alakítják át az épületet, de ez túl költséges lenne.
Glatz Ferencet nem sikerült utolérnünk, de mivel a bizottság két tagja is támogatja, hogy a köztársasági elnök költözzön az épületbe, elképzelhető, hogy hamarosan Mádl Ferenc lesz a palota lakója.
A Sándor-palota eredetileg a Sándor grófoké volt, míg a XIX. század végén Sándor Móric halálával a család kihalt. Később József nádor, a Habsburg család Magyarországon hivatalt viselő tagja költözött a palotába, majd a második világháború végéig a miniszterelnökök irodájaként működött. Az épület Budapest 1944-es ostromakor súlyosan megsérült, a helyreállítására 2000-ben írt ki pályázatot az Orbán-kormány. A két és félmilliárd forintos beruházás néhány hete fejeződött be, szombaton pedig a nagyközönség előtt is megnyílt az épület.