Az kap felújítási támogatást, aki fizet

Nem kap a városrehabilitációs keretből az I., az V. és a VIII. kerületi önkormányzat, mert nem fizették be a privatizációs bevételek felét a főváros kasszájába. A támogatás elnyerésének feltétele az, hogy a kerületek a lakások értékesítéséből befolyó pénzek felét átutalják a főváros városrehabilitációs számlájára.

Mivel a kerületek többsége nem fizet a fővárosi városrehabilitációs alapba így nem is számíthat anyagi segítségre. Sőt, alig van olyan önkormányzat, amely rendelkezik városrehabilitációs programmal.

A most pénz nélkül maradt VIII. és I. kerület a kivételek közé tartozik. Ugyancsak kiemelten kezeli az épületek felújítását a VII., a IX., a X. és a XIII. kerület. Ferencváros és Kőbánya meg is kapta a támogatást. A X. kerület olyan tervet készített és nyújtott be a fővárosnak a Liget telek rehabilitációjára, amelyről Győri Péter, a lakásügyi bizottság elnöke csak azt tudta mondani, hogy ilyen szép, részletes programot még nem látott. Tíz év alatt 11 milliárd forintból megújul a Szent László tér mögötti, most meglehetősen lehangoló látványt nyújtó lepusztult lakóövezet. A kerület évente 400-500 millió forintot áldozna a beruházásra, s a fővárosi támogatáson felül vállalkozói tőkével is számolnak. Az üres telkekre cégek építenek új házakat. Mindeközben igyekeznek megkímélni az épületeket, csak legszükségesebb esetekben küldik a buldózereket. A majdan megújuló városrész csendes kertvárosi övezet lesz sok fasorral, parkkal.

Győri Péter biztosra veszi, hogy ha csütörtökön elfogadja a programot a közgyűlés, akkor minden évben vita nélkül megítélik a támogatásokat.

Az V. kerület 800 millió forinttól esett el, amiért nem teljesítette fizetési kötelezettségeit. Az V. kerületi önkormányzat illetékesei viszont lapunknak állították, befizették a privatizációs bevételek ötven százalékát, épp ezért értetlenül állnak a történtek előtt.

A megpályázott 800 millió forintból a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán álló műemléki védettség alá eső házat szerették volna felújítani. A műemléki védelem mindig púp az önkormányzatok hátán, hiszen emiatt az épületeket eredeti állapotukban kell helyreállítani, így pedig egy épület felújítása több milliárd forintot is felemészthet.

Győri Péter elmondta: a kerületek mindenképp jobban járnának, hiszen többet kapnának vissza az alapból, ha befizetnék a szükséges pénzeket. Igaz, ehhez saját zsebükbe is bele kell nyúlniuk, hogy előteremtsék az önrészt.

Kérdéses, mi történik akkor, ha a rendszeresen nem fizető kerületek meggondolnák magukat, és a egyik évről a másikra teljesítenék a feltételeket. A bizottságból sokan úgy vélekednek: aki részt akar a pályázati pénzekből, annak évekre visszamenőleg ki kellene egyenlítenie tartozását. Győri Péter szerint azonban ez több száz millió forintot is jelenthetne egy-egy kerületnek. A város érdeke pedig az, hogy megteremtsék a feltételeket a házak megújulásához.

A bizottság Budapest főjegyzőjéhez fordult az ügyben.