A testület javasolta, hogy a kormány terjesszen elő állásfoglalást a parlamentnek arról, hogy a köztársasági elnök hivatalát a budai Várban, a Sándor-palotában helyezzék el. A testület emellett számba vette a palota más felhasználási lehetőségeit is (kormányzati hivatal, közgyűjteményi, illetve közművelődési célok, államelnök hivatala), és megállapította, hogy egyértelműen az államelnöki hivatalnak felel meg a legjobban.
A bizottság úgy véli, hogy a köztársasági elnök hivatala mellett a palota helyet biztosíthatna különböző közművelődési rendezvényeknek; a köztársasági elnökhöz köthető közgyűjteményeknek, illetve az épület történetét bemutató kamarakiállításnak. A bizottság szerint nyugati mintára időnként a széles nagyközönség előtt is megnyithatnák az épületet.
A bizottság javasolja, hogy ha a kormány elfogadja javaslatukat, azonnal tárgyaljanak a köztársasági elnökkel, hogy minél hamarabb az ő igényeinek megfelelően lehessen alakítani a helyiségeket. Azt is elképzelhetőnek tartja a testület, hogy a palota egyben az államelnök rezidenciájaként is működhetne. Glatz Ferenc, Katona Tamás és Ráday Mihály azt is javasolja a kormánynak, hogy minél hamarabb döntsön az épület környezetének rendbe hozásáról.
Ráday Mihály városvédőt, a Fővárosi Közgyűlés SZDSZ-es képviselőjét; Glatz Ferenc történészt, a Magyar Tudományos Akadémia közelmúltban leköszönt elnökét és Katona Tamást, aki az I. kerület polgármestere, illetve az Antall-kormány idején politikai államtitkár volt a Külügyminisztériumban, Medgyessy Péter azért kérte fel arra, hogy tegyen javaslatot a palota hasznosítására, mert ő nem akart hivatalával az Orbán-kormány által rendbe hozatott épületbe költözni. A miniszterelnöknek továbbra is a Kossuth téren marad az irodája
A Sándor-palota eredetileg a Sándor grófoké volt, míg a XIX. század végén Sándor Móric halálával a család kihalt. Később József nádor, a Habsburg család Magyarországon hivatalt viselő tagja költözött a palotába, majd a második világháború végéig a miniszterelnökök irodájaként működött. Az épület Budapest 1944-es ostromakor súlyosan megsérült, a helyreállítására 2000-ben írt ki pályázatot az Orbán-kormány. A két és fél milliárd forintos beruházás néhány hete fejeződött be, szombaton pedig a nagyközönség előtt is megnyílt az épület.
Korábban: