Kósáné Kovács Magda az indítványozt írásban benyújtó hat szocialista képviselő nevében azt mondta, hogy sokak sérelmére szűnt meg a 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló törvénnyel a kivételes nyugellátás rendszere.
A volt munkaügyi miniszter (1994-95) szerint a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. évi törvény módosításával az Országgyűlés sokak számára adhatja vissza a reményt a kivételes nyugellátás újbóli lehetőségével.
Közölte: a képviselői önálló indítvány a javasolt jogszabályt a lehető legszélesebb körre kívánja alkalmazni: az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő, vagy rokkant személyekre, valamint az árvákra. Jelezte: a képviselői szándék szerint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője döntene a méltányossági nyugdíjkérelmekről.
Kósáné Kovács Magda szerint a kivételes nyugellátás ez évi fedezete, hozzávetőlegesen 400 millió forint a költségvetésből fedezhető. A képviselő elmondta: az indítványozók javasolják, hogy a kivételes nyugellátásról szóló törvény már kihirdetése napján életbe léphessen. Hozzátette: a kormány felelős szakembereitől ígéretet kaptak arra, hogy a kihirdetés időpontjára elkészülnek az odaítélés szabályai is.
Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára - az indítványozó képviselők egyike - közölte: a kormány támogatja a törvénymódosítási javaslatot. Azt mondta: a kormány soron kívül szabályozza rendeletben a méltányossági nyugdíj odaítélésének feltételeit.
Schvarcz Tibor képviselő (MSZP), a parlament szociális és családügyi bizottságának előadójaként közölte: a testület egyhangúlag támogatta a méltányossági nyugdíj visszaállításáról szóló indítvány napirendre tűzését, és a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.
Kárpáti Zsuzsa képviselő (MSZP), az egészségügyi bizottság előadójaként ugyancsak a testület egyhangú támogatásáról számolt be. Jelezte: a bizottság álláspontja szerint a méltányossági nyugdíjat felváltó szociális és családügyi miniszteri segélyezési rendszer nem vált be. Kárpáti Zsuzsa tolmácsolta a bizottság ellenzéki tagjainak azon igényét is, hogy a kivételes nyugdíj odaítélésének szubjektivitását megfelelő szabályozással csökkentse a kormány.
Csákabonyi Balázs (MSZP) konszenzussal elfogadott törvényjavaslatnak nevezte az előterjesztést, amit a bizottságok egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találtak.
Göndör István (MSZP) megjegyezte, hogy a javaslat a hosszú szolgálati idővel és alacsony nyugdíjjal rendelkező emberek járadékáról szól.
Szűcs Lajos (Fidesz) felszólalásában jelezte: a törvényjavaslat alapelveivel a Fidesz egyetért, de néhány helyen pontosításokat, kiegészítéseket javasolnak. Mint mondta, kezdeményezik, hogy a tizenkilencezer forintos egyszeri nyugdíjemelést építsék be az alapnyugdíjba, és mindenki, akinek a minimumnál alacsonyabb a nyugdíja, kérhessen emelést. A képviselő szerint a törvényjavaslat nem foglalkozik bizonyos hirtelen adódó válsághelyzetekkel.
Béki Gabriella (SZDSZ) felidézte, hogyan szól a jelenlegi szabályozás, és mi az, ami a javaslatban attól eltér. "A Fidesz az elmúlt két évben egyrészt szűkítette a korábbi szabályozást, másrészt centralizálta" - emlékeztetett a képviselő.
Az MDF-es Pichler Imre kijelentette, frakciójuk támogatja az előterjesztést, és minden olyan javaslatot, ami az idősek életkörülményeinek javítását célozza.
Salamon László (Fidesz) elmondta, arra biztatják a nyugdíjasokat, vegyék igénybe a törvény adta lehetőségeket. Közölte: nem támogatnak olyan javaslatot, ami kivételezéshez vezet, kiváltságokat, önkényes mérlegelési lehetőséget biztosít, de támogatnak minden indítványt, ami a törvény nem teljes értékű vonatkozásaira megoldást jelent.
Az általános vita végén Kósáné Kovács Magda (MSZP) úgy fogalmazott, hogy a vita alaposan körüljárta azokat az élethelyzeteket, amelyekre a törvényjavaslat kitér. Szerinte az előterjesztés évtizedes igazságtalanságokat próbál orvosolni.