Precedensértékű vizsgálat kezdődött a Miniszterelnöki Hivatalban annak megállapítására, hogy a közigazgatási államtitkár köthet-e következmények nélkül a MEH számára hátrányos szerződést, és lehet-e hallgatási díjat fizetni közpénzekből gazdálkodó cégek távozó vezetőinek. Munkajogászok keresik a választ arra is, hogy a közpénzek felhasználása szempontjából aránytalanul kedvezőtlen szerződések esetén felelősség terheli-e az aláírásra jogosult közigazgatási államtitkárt.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő úgy tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy Berkecz Jánosné Börcsök Máriát, a Millenáris Kht. volt ügyvezetőjét jogszerűen lehetett volna egyoldalú felmondással felmenteni, ha mindenáron le akarta váltani az előző kormány. Ebben az esetben csupán 12 havi végkielégítés illette volna a távozó vezetőt. Ez csaknem 15 millió forintos megtakarítást eredményezett volna a költségvetésnek. A közös megegyezéssel történt visszahívással indokolatlanul fizettek 36 havi bért a volt ügyvezetőnek. "A közigazgatási államtitkár feladatkörébe tartozik a közpénz védelme, így köteles a lehető legtakarékosabb módon eljárni" - mondta Gál J. Zoltán.
A vizsgálat várhatóan kitér arra is, hogy az indokoltnál magasabb végkielégítés kifizetése összefüggésben van-e a szerződés 5. pontjában szereplő kétéves titoktartási kötelezettséggel, amelynek fejében tízmillió forint hallgatási díjat fizetett a MEH a Millenáris Kht. leváltott ügyvezetőjének. Nem kizárható, hogy Berkecz Jánosné "hallgatása" miatt kapott az eredetileg neki járónál jóval nagyobb végkielégítést is. Úgy tudjuk: a MEH nem csupán az összeg nagysága, hanem az ügy példaértékűsége miatt foglalkozik az esettel.
Mizsei Zsuzsa, a Millenáris Kht. új ügyvezetője elmondta: bevett gyakorlat, hogy a menedzserek szerződése titoktartási kötelezettséget tartalmaz az üzleti titkokra vonatkozóan. Ilyen üzleti titkaik a költségvetési pénzből gazdálkodó cégeknek is lehetnek. A vizsgálat ezért arra is kíváncsi, hogy a hallgatási díjat a szokásos üzleti titkok megtartásán kívül eső információk megőrzéséért fizették-e.
"A távozó vezető titoktartási kötelezettsége nem érinti a közérdekű adatok nyilvánosságának kérdését - nyilatkozta lapunknak Majtényi László volt adatvédelmi biztos. - A távozott vezető magánember, nem ő az adatkezelő, ezért egyébként sem lenne köteles tájékoztatni". Majtényi László szerint erkölcsileg kifogásolható az eljárás, de a titkait mindenki védi: "A maffiában az életével játszik, aki beszél, máshol megkapja a hallgatása árát."