Befejeződött az egyeztetés annak a szabványnak a tervezetéről, amely - nem kötelező érvénnyel - megszabná, hogy a pénzszállítást végző cégeknek milyen biztonsági feltételeket kell teljesíteniük. Az egységes követelményrendszer felállítását szakértők szerint az indokolja, hogy a pénzintézetek kifosztása helyett a támadók egyre inkább a fiókokon kívül próbálnak meg zsákmányhoz jutni. Másrészt a Magyarországon futó pénzszállító gépkocsiknak jelenleg legfeljebb a 20 százaléka felel meg az alapvető biztonsági feltételeknek.
Tavaly összesen 13 pénzszállító autót támadtak meg az országban, ami több mint kétszerese az előző évi hat esetnek, ezért a szállítást végző cégek és a rendőrség között egyeztetés kezdődött arról, miként lehetne növelni a szolgáltatás biztonságát. A szállítást végző vállalkozások elsősorban azt szerették volna elérni, hogy a rendőrség meghatározott esetekben kövesse a pénzszállítókat a hatékonyabb megelőzés és felderítés érdekében. A cégek megtérítették volna a hatóság költségeit, de az ORFK ezt arra hivatkozva utasította el, hogy a jogszabályok szerint a rendőrség nem nyújthat szolgáltatást a biztonsági piac szereplői számára.
Ezzel párhuzamosan kezdődött meg az egyeztetés a szabvány kidolgozásáról is - a Magyar Szabványügyi Testület várhatóan júliusban adja ki az erre vonatkozó ajánláscsomagot. A szabvány tartalmazni fogja például azt, hogy a pénzszállító járműveken milyen ellenállónak kell lennie az ablaküvegeknek, valamint lövés esetén mennyi ideig kell kibírnia a gumiknak, illetve minden járművet klímaberendezéssel, rádióadóval, poroltóval és páncélozott tankkal kell felszerelni. A szabvány nem kötelező érvényű, de ha valaki nem tesz eleget a benne foglaltaknak, akkor maga köteles bizonyítani, hogy megfelelő biztonságot képes nyújtani a pénzszállítás során. Emellett már csak azért is valószínűsíthető, hogy a szabvány irányadó jelentőségű lesz, s a piac is kikényszeríti az alkalmazását, mert kérdéses, hogy a biztosítótársaságok hajlandók lesznek-e egy olyan pénzszállító céggel szerződni, amelyik nem felel meg az erre vonatkozó szabványoknak - vélekedett Móró Lajos, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara alelnöke.
A tendencia ellenére nem csökkent a pénzintézetek fiókjaiból elrabolt összeg sem. A Magyar Bankszövetség 2001-es évről készült, a közelmúltban közzétett jelentéséből kiderül: bár a pénzintézetek ellen elkövetett rablótámadások száma tavaly mintegy 30 százalékkal csökkent, a sikeres rablások során elvitt összeg több mint 25 százalékkal nagyobb a korábbi évekhez képest. Tavaly összesen 49 pénzintézetet ért támadás, amelyből 38 volt sikeres. A lista nem teljes, mivel néhány pénzintézet - üzleti titokra hivatkozva - megtagadta az adatszolgáltatást. Az elkövetők összesen 480 ezer euró értékű zsákmányt szereztek, ami mintegy 100 ezerrel több az egy évvel korábbi mérleghez képest, igaz, az emelkedés jórészt két, 50 ezer eurónál nagyobb értékű rablásnak "köszönhető". A bűncselekmények fele a nagyobb városokban következett be, ugyanakkor a támadások 80 százalékát hétnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató fiókok ellen követték el, annak ellenére, hogy a kisebb egységek esetében általában a megszerezhető zsákmány összege is alacsonyabb.
A pénzintézetek elleni támadások számának csökkenése ellenére a tendencia - a nyugat-európaihoz hasonlóan - azt mutatja, hogy a támadók egyre felkészültebbek és erőszakosabbak. Valamennyi érintett szakma támogatja, hogy kötelező erejű kormányrendeletben szabályozzák a pénzintézetek működésének biztonsági feltételeit. Az erre vonatkozó tervezetet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete már elkészítette, s azt az egyeztetéseket összehangoló Pénzügyminisztérium a szakmai szervezetek részére is eljuttatta - írja a Világgazdaság. A tárca a múlt hétig szabott határidőt a vélemények megküldésére, s bár több szervezet is haladékot kért, úgy tudjuk, hogy az összes észrevétel napokon belül megérkezhet.