Vizsgálatok sora az MFB-ben

A Népszabadság értesülései szerint a Magyar Fejlesztési Bank igazgatósága levélben szólította fel Baranyay László elnök-vezérigazgatót: a jövő heti igazgatósági ülésen adjon számot munkájáról, hogy ezt követően dönthessenek arról, kifizetnek-e neki 150-200 millió forint végkielégítést. Rendkívüli felmondással akarnak megválni Baranyaytól: őt okolják azért, hogy 1,5 milliárd forint kár érte a bankot egy ügylet miatt.

A múlt héten már megjelent: a pénzintézet rendkívüli felmondással akar megválni a bank első emberétől egy szakmailag elrontott tranzakció miatt. Az MFB a Mol Rt. gázüzletágának megvételéhez államkötvényt bocsátott ki mintegy 450 millió euró értékben. Az üzlet azonban nem jött idejében létre (nemrégiben az új kormány egyébként el is állt a vételtől), ezért a tekintélyes összeget Baranyay utasítására kihelyezték a bankközi pénzpiacra, méghozzá a kötvények kamatát a lejáratig rögzítve.

Ezt a hírt a bank sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, a Népszabadság információi szerint azonban a jövő heti meghallgatásra valamennyi ezzel kapcsolatos dokumentum az új vezetőség rendelkezésére áll. Az iratok azt is tanúsítják: az elnök-vezérigazgatót többen figyelmeztették arra, hogy döntése rossz, és kárt okoz. Így például a treasury-igazgatóság konkrét javaslatokat is tett - milyen más megoldások jöhetnének szóba. Az egyik lehetőség kockázatmentesen körülbelül annyi kamatot hozott volna, amennyit a hitelre kellett fizetnie az MFB-nek, de volt egy olyan változat is, amelyik - igaz, minimális rizikóval - kis hasznot is eredményezett volna.

Mind a pénzintézet cenzúrabizottsága, mind az MFB igazgatósága határozatban kötelezte Baranyayt arra, hogy ne az általa preferált megoldást alkalmazza, ő azonban ennek ellenére a bankközi pénzpiacra helyezte ki a 450 millió eurót, és ez mintegy 1,5 milliárd forint ráfizetéssel járt.

A szakértők úgy vélik, Baranyayt nem valamiféle hátsó szándék, külső nyomás vezette erre a lépésre, hanem a hozzá nem értés. Van olyan szakmai álláspont is, hogy egyáltalán nem is kellett volna kibocsátani a kötvényeket, mert az ügylet létrejöttéig más pénzügyi technikai megoldással is megteremthették volna a fedezetet. Ilyen jellegű üzleteknél ismert módszer az úgynevezett rendelkezésre tartás.

Maga az összeg is figyelemre méltó. A 450 millió euró valamivel több mint 110 milliárd forint. Emlékezetes, hogy a gázüzletág értékeként - amikor még nem számították bele a kitermelést - mintegy 400-600 milliárd forintot jelöltek meg a szakértők, de a kitermeléssel együtt – ahogy ezt az akkori miniszterelnök szerette volna - az üzletág értéke meghaladná az ezermilliárd forintot. Így a 110 milliárd feltehetően az ügyletnek csak egy részét fedezte volna. (Mert ha csak ilyen keveset akart fizetni az MFB, akkor az állam mélyen értéke alatt akart volna vásárolni a Moltól, és ezt a cég vezetői nehezen tudták volna elfogadtatni a vállalat többi részvényesével.)

Népszabadság értesülései szerint egymást érik a vizsgálatok a Magyar Fejlesztési Bankban: a KMPG auditorcég a portfóliót veszi górcső alá, a napokban pedig megkezdte az átfogó ellenőrzést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is – egyelőre ezekről csak annyit tudni, hogy több ügylet iratanyaga hiányos.