Egyházi vezetőket is érintene a kormánypárti ügynöktörvény

Az egyházi vezetők neveit is nyilvánosságra lehetne hozni az új, a kormánypártok által kidolgozott ügynöktörvény szerint, ha korábban a BM III-as főcsoportfőnökségénél tevékenykedtek. A törvényben érintettek körét egy bizottság állapítaná meg. Az MSZP és az SZDSZ tervezete mellett a Fidesz is benyújtott egy javaslatot.

A kormánypártok is benyújtották ügynöktörvény-tervezetüket. Az MSZP-SZDSZ javaslata szerint nyilvánosságra hoznák azoknak a közszereplőknek a nevét, akik a BM III-as főcsoportfőnökségénél dolgoztak. A javaslat szerint az egyházi vezetők is érintettek lennének, az MSZMP KB tagjai vagy a volt karhatalmisták viszont csak a Fidesz javaslatában szerepelnek. Ugyanakkor az MSZP és az SZDSZ szerint nem kellene lemondaniuk az érintetteknek, a Fidesz szerint viszont igen.

A közéleti szereplő fogalmát a kormánypárti jogszabály-tervezet tágan határozza meg. A legnagyobb vitát a kormánypártokon belül az váltotta ki, hogy még az egyházak országos és területi vezetői is szerepelnek a listán. Emellett közszereplőnek minősülne a köztársasági elnök, a kormány tagjai, államtitkárok, országgyűlési képviselők, az Alkotmánybíróság tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és helyettesei, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, az ombudsmanok, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, a Monetáris Tanács tagjai, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és helyettesei, a legfőbb ügyész és helyettesei, polgármesterek, alpolgármesterek, a főpolgármester és helyettesei, megyei közgyűlések elnökei és helyettesei, az állami költségvetési támogatásban részesülő pártok megyei és országos elnökségének tagjai, a reprezentatív szakszervezetek vezetői, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója és igazgatói, a közszolgálati rádió és tévék elnökei, alelnökei, kuratóriumi tagjai, a politikai közvélemény alakítására befolyást gyakorló szerkesztőségek főszerkesztői, főszerkesztőhelyettesei, szerkesztői, rovatvezetői.

Azt, hogy ki érintett, a Miniszterelnöki Hivatal szervezésében létrehozott tényfeltáró bizottáság állapítaná meg. A testület tagjait a MeH-et vezető miniszter nevezné ki a házelnök, az igazságügy-miniszter, a kulturális miniszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az MTA elnöke, az adatvédelmi ombudsman és a legfőbb ügyész javaslatai alapján.

A kormánypárti képviselők emellett benyújtottak egy, az ügynöktörvényhez kapcsolódó javaslatot is. E szerint minden, a III-as főcsoportfőnökséggel kapcsolatos irat kutatható lenne, de a tudományos kutatóknak figyelmbe kell venniük a személyiségi jogokat és a közérdekű adatokat védő törvényeket, amennyiben publikálni akarnak anyagokat. A megfigyeltek viszont bármikor nyilvánosságra hozhatnák az őket korábban megfigyelők nevét. A dokumentumokat a Történeti Levéltár őrizné.

Mivel hétfőn a kormánypártok és a Fidesz is elkészített egy-egy ügynöktörvény-javaslatot, ezért a házelnök további egyeztetésekre hívta a pártok vezetőit, hogy ne kelljen a parlamentnek ugyanabban a témában két előterjesztésről tárgyalnia. Így egyelőre nem kerül a plenáris ülés elé egyik törvénytervezet sem.

Korábban:

Szerdán egyeztetnek az ügynöktörvényekről