A bíróság helyt adott a Fidesz helyreigazítási kérelmének, miután a párt ügyvédje bemutatott egy megbízási szerződést, illetve több számlát, amelyek bizonyították, hogy a Fidesz fizetett a Happy End Kft.-nek a kampány során. Ezzel szemben a Magyar Hírlap azt állította, hogy a Happy End fizetett a Fidesz helyett.
A Magyar Hírlapnak azt az állítását, mely szerint a választási kampány során 3 millió forint plakátolási pénzt fizetett ki a Happy End a Fidesznek, megbízási szerződéssel cáfolta az ügyvéd. A Magyar Hírlap ügyvédje bemutatott egy számlát, melyet a plakátok helyét bérbe adó cég a Happy Endnek számlázott, és a Happy End ki is fizette azt. Ez azonban a bíróság által elfogadott fideszes érvelés szerint nem bizonyítja, hogy a Happy End fizette volna a plakátozást, csupán a szerződés értelmében alvállalkozókat vont be a plakátozáshoz. A Magyar Hírlap ügyvédje kifogásolta, hogy a bíróságon bemutatott megbízási szerződést a Fidesz részéről senki sem írta alá, de ez a bíróság szerint nem befolyáslja a megállapodás érvényességét.
A párt azt a cikkben szereplő állítást is vitatta, hogy a Happy End Kft. tízmillió forintot adott a Fidesz 1999. májusi kongresszusára. A Fidesz jogi képviselője szerint a párt a kongresszusra újságokat és más anyagokat rendelt a Happy Endtől. Ezek azonban nem voltak megfelelőek, ezért a Fidesz nem volt hajlandó átvenni őket és fizetni értük. A párt a bíróságon bemutatatta a kft-vel történt vita írásos dokumentumait, és azt a papírt, amiben a Happy End május végén elismerte mulasztását, és elállt a tízmilliós követelésétől. A Magyar Hírlap képviselője azzal érvelt, hogy a Happy End 1999 júliusi pénzügyi beszámolójában a követelések között a megjegyzés rovatban szerepelt, hogy a Fidesz tartozik tízmillió forinttal. A bíróság szerint ez a kitétel nem bizonyítja, hogy korábban nem egyezett meg a párt és a kft. a tartozás elengedéséről.
A Fidesz azt is kifogásolta, hogy a cikk írója a Tocsik ügyhöz hasonlította a Happy End bevonását a kampányba, holott törvényes szerződések álltak az üzlet mögött, ráadásul tizenhárommillió forintos üzletről volt szó, szemben a Tocsik botrányban szereplő több mint nyolcszázmillióval.
Az elsőfokú ítélet szerint a lapnak helyreigazítást kell adnia, amelyben elismerik, hogy hamis színben tüntettek fel valós tényeket. A Magyar Hírlap képviselője még nem döntött a fellebbezésről.